Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Létezik egységes kelet-közép-európai bankármodell?
– Erről nem beszélhetünk szerintem. A régió országaiban eltérő helyzetben, eltérő fejlettségi szinten működnek a bankrendszerek, az eltérő kihívásokra különböző válaszokat adó pénzügyi szakemberekkel. Egy ilyen szervezet, mint a miénk, arra jó, hogy segítséget nyújtson a más országokban már bevált tapasztalatok megértésére, megismertesse a tagokat a nemzetközi folyamatokkal, segítsen a piaci változások és a banki stratégiák változásának nyomon követésében. Óriási lehetőséget jelent tagjaink számára, hogy a kiterjedt kapcsolataink révén olyan, az európai pénzügyi élet mindennapjaitól távoli, ugyanakkor akár a közeljövőben felértékelődő piacokról is naprakész információink vannak tagbankjaink révén, mint például Albánia vagy Montenegró. A nagy európai bankházak számára ezek a piacok 3–5 éven belül lesznek csak fontosak. Nem titok, számos olyan új tagbankunk is van, amelyek felmérték: számukra komoly előnyt jelent, hogy egy potenciális piacot szervezetünk, illetve a kiszemelt ország BACEE-tag bankja(i) véleményét is figyelembe véve tud monitorozni. Szerintem nem árulok el túl nagy titkot, amikor elmesélem, hogy természetesen a szervezeten keresztül kértünk információt romániai bankoktól a Romexterra üzleti tevékenységének mind alaposabb feltérképezéséhez.
– Ennek kapcsán érdekelne, mi a véleménye arról, hogy a régió országaiban egyre drágábban lehet csak bankokat vásárolni.
– Megkérdezhetünk bármilyen Magyarországon működő bankot, az a hihetetlenül nagy versenyre hivatkozik, mégis nagyon sok pénzintézet kapna ma is az alkalmon, hogy egy akvizícióval megjelenjen hazánkban. Mert a piac sokkal komolyabb fejlődési potenciállal rendelkezik, mint ahonnan jönnek. Tőlünk keletre és délre sokkal több a lehetőség, de a sok jelentkező miatt nyilván elszabadulnak az árak. A bankoknak a növekedési potenciált kell megfizetniük a többszörösen könyvérték feletti árban.
– Hogyan dolgozható ki a piacból ez az ár?
– Másképp kell ma már gondolkozni, mint a bankszektor terjedésének hajnalán. Az első körben külpiaci befektetéseket kereső bankok klasszikus befektetésibankár-tevékenységgel vágtak neki a világnak. A bankcsoporti terjeszkedés második hullámában a bankok követték az új országokba települő vállalati partnereiket – ez történt egyébként az MKB esetében is. Most a terjeszkedés fő csapása, hogy a felépített, kipróbált, racionalizált tömegtermékek eladását egyre szélesebb körben tudják terjeszteni s így az egységköltségek csökkenését elérni. Vannak természetesen meglepő árazású tranzakciók, de nem szabad elfelejteni, hogy nagyon sok pénzintézet hasonló terjeszkedési stratégiával rendelkezik, egymás sarkára taposnak.
– A banki kapcsolatokban mennyit segít a BACEE-tagság?
– A szervezet a know-how-bővítés mellett kiemelt feladataként tűzte ki a kapcsolatépítést. A szervezeti munka kapcsolati rendszere lehetővé teszi a konkrét, közös üzleteket, ám azt azért fontos hangsúlyozni, hogy bár a BACEE egy jól működő klub, az üzleti döntéseket azért nem ezen az alapon hozzák.
– Kérdés, hogy a szervezet lehetőségeit mennyire értékeli a szakma.
– A rendszeresen szervezett konferenciáink, fórumaink iránt folyamatos az érdeklődés, ám azt kell mondanom, hogy a BACEE nem egy lobbiszervezet. Szlogenünk szerint is a tagbankokért vagyunk. A szervezet ugyanakkor ma szerintem válaszút előtt áll. Ahhoz, hogy véleményünk hangsúlyosabb lehessen, a stratégiánkat újra kell gondolni. A cél csak az lehet, hogy a jelenlegi tapasztalataink alapján kijelöljük azokat a részterületeket, amelyekről úgy ítéljük meg, tagbankjaink számára stratégiailag a legfontosabb, hogy véleményük megfelelően érvényre juthasson. Hiszem, a BACEE viszonylag hamar még jobb nevet szerezhet magának ezzel a specializációval.
– Tehát vissza a gyökerekhez?
– Nem így fogalmaznék. Az indulás egy szűk spektrumról történt, ám ma már azért ennél lényegesen komolyabb tapasztalatokkal rendelkezünk, legyen elég csak arra emlékeztetnem, hogy valóban ott vagyunk valamennyi olyan országban, ahol jelenleg zajlik a bankrendszer átalakítása. Ha ezekre az erényeinkre próbálunk támaszkodni, kijelölve két-három húzóelemet, úgy vélem, elérhetjük, hogy a BACEE még eredményesebb legyen Kelet-Közép-Európa bankrendszere jövőjének alakításában.
