Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai biztosítók tapasztalatai szerint ügyfeleik zöme tudomásul veszi, hogy a biztosítótársaságok évről évre a szerződés értékállóságának érdekében az infláció arányában indexálják a lakásbiztosítási szerződéseket. Lapunk körkérdése során az derült ki, hogy a legnagyobb arányban az Uniqa biztosító ügyfelei utasítják el az automatikus értékkövetést – náluk csak 70 százalékos az indexált kötvények nagyságrendje –, míg más társaságoknál kevés az olyan ügyfél, aki kéri, hogy a biztosító tekintsen el az automatikus értékkövetéstől.
A kérdés ugyanakkor a közeljövőben egyre inkább napirendre kerülhet: miután ma már egyre több pénzintézet és lízingcég vállal önerő nélküli finanszírozást, komoly gondként jelentkezhet, hogy a banki partner a teljes vételárra (a lakás forgalmi értékére) kéri az ingatlanbiztosítás megkötését – hiszen célja, hogy önmagát biztosítsa. A biztosítók ugyanakkor nem forgalmi, hanem újjáépítési értéket számítanak, ami jelentősen eltérhet a forgalmi értéktől. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy a biztosítási összeg az évenkénti indexálás miatt egy idő után messze felülmúlja az ingatlan valódi értékét – ilyen esetben indokolt lehet a szerződés módosítása. Érzik ezt a biztosítók is. A piacvezető Aegon például olyan esetekben, amikor a bank a forgalmi értékre kéri a biztosítást – a túlbiztosítással felesleges kiadásra kényszerítve ügyfelét –, nem is fogadja be az ajánlatot, még akkor sem, ha a bank erre kényszeríti az ügyfelet. Ahogy a cégnél és a Groupama biztosítónál emlékeztetnek rá, ilyen esetekben a többletdíjfizetés mögött nincs szolgáltatás. Az Uniqánál ezért a munkatársak figyelmét rendre felhívják, hogy két-három évente aktualizálják a biztosítások tartalmát, hiszen lehet, hogy a több éve biztosított lakásra, épületre a lakó sokkal többet fizet, mint ha arra ma kötné a szerződést.
Persze, a bankokkal általánosságban épp ennek ellenkezője a probléma. Szinte minden biztosítótársaság azzal a gonddal küzd, hogy a pénzintézet csak a hitelösszeg erejéig követeli meg ügyfelétől, hogy biztosítsa az ingatlant, az, hogy egy totálkár (pl. tűzeset) esetén ez azzal fenyeget, hogy a lakó képtelen új ingatlant építeni a kártérítésből, a pénzintézetet már nem zavarja. Ennek kivédésére az Aegon például területi elhelyezkedéstől és épülettípustól függő, négyzetméterre vetítendő egységárat alkalmaz – az így kalkulált értékek alatt a biztosító nem enged szerződést kötni. Minden óvintézkedéstől függetlenül azonban – hangsúlyozzák a biztosítók – a hazai lakásállományra az alulbiztosítottság általánosan jellemző.
Az ingatlanok mellett igaz ez az ingóságok biztosítottságára is. A bankok ebben szintúgy ludasak: őket csak az épületkár érdekli, az, hogy ügyfelük a berendezési tárgyait, értékeit védi-e, már nem az ő dolguk. A hazai biztosítók jó része a lakás méretéhez mérten automatikusan megállapít egy biztosítási értéket – ez például az Allianznál a háztartási ingóságoknál általános kockázat esetén 31 ezer forint, kiemelt kockázatnál 47 ezer forint négyzetméterenként –, amitől indokolt esetben maximum 10 százalékkal enged lefelé eltérni. A lapunknak válaszoló biztosítók közül egyedül a Groupama jelezte, hogy nem alkalmaz automatizmusokat az ingóságok biztosításában, álláspontjuk szerint ezek értéke ugyanis kevésbé a lakás méretétől, mint az ott lakók életvitelétől függ. A piaci biztosítók mindegyike hajlandó ugyanakkor a megajánlott érték felett ingóság biztosítására (persze ennek védelmi feltételei is lehetnek), az ügyfelek figyelmét pedig a képviselők segítségével és a direkt marketing eszközeinek felhasználásával igyekeznek folyamatosan felhívni arra, hogy egy év alatt is jelentősen nőhet a biztosítandó vagyon értéke a lakásban. Az Union például azzal próbál segíteni, hogy a 150 ezer forint feletti készülékeket (pl. plazmatv), csak akkor vonja be a fedezetbe, ha azt tulajdonosa tételesen felsorolja. Általános vélemény szerint az ingóságok alulbiztosítottságát az ajánlott biztosítási összeget megfizető ügyfeleknél csak kirívó esetekben büntetik a biztosítók, ám a lakástulajdonosnak minden esetben számolnia kell azzal a kockázattal, hogy sérülés vagy lopás esetén a biztosító csak az ingó kártérítési összeg erejéig téríti meg a kárt.
