Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábbi évekkel ellentétben egyre több hazai utazó mond le arról a nyaralás előtti szokásáról, hogy az utazás előtti napokban meglátogasson egy pénzváltóhelyet vagy bankfiókot, és ott készpénzben szerezze be a nyaraláshoz szükséges pénzösszeget. A bankkártyák használata jóval kellemesebb, sőt olcsóbb megoldás. A kártyás vásárlás külföldön is ingyenes, s a plasztik használatával az utazó elkerüli a többszörös váltásból adódó veszteség nagy részét is: Magyarországon például nagyon nehéz orosz rubelhez jutni (bár a napokban konvertibilissé tett orosz fizetőeszköz ezen is változtathat), így az utazó kénytelen eurót vagy dollárt váltani, amelyet külföldön egy újabb tranzakció keretében cserélnek be a helyi valutára, miközben mind a forint/euró, mind az euró/rubel váltáskor komoly különbözetet számolnak el. A kártyahasználatkor (a kétszeri váltás időigényén túl) lényegesen kisebb ez a váltási különbözet: igaz ugyan, hogy a nagy kártyatársaságok is euróban, illetve dollárban adják meg a magyar bank felé a költés összegét (vagyis itt is kétszeres váltás van a háttérben), de ebben az esetben az elszámoláskor devizaárfolyamot használnak, ami lényegesen kedvezőbb a valutaváltási árfolyamokhoz képest.
A kérdés már csak az, hogy a vásárlási tranzakciók mellett a nyaralni vágyó hogyan szerezze be azt a szükséges készpénzmennyiséget, amely mondjuk a strandon egy üdítő kifizetéséhez kell. Egészen a legutóbbi időkig erre a bankkártyák nem adtak jó megoldást: a pénzintézetek döntő része 1 százalék+4 eurós díjat számított fel egy-egy külföldi készpénzkiadó automata (atm) használatáért, ami a fix költség miatt hihetetlenül megdrágította a kis összegű készpénzfelvételt. Az élelmesebb utazók ezért – elkerülve az itthoni váltást – a külföldön elsőként útjukba kerülő pénzkiadó automatából „rabolták le” a teljes nyaralásra szolgáló összeget, így ugyanis egyszeri tranzakciós díjért szerezték be az olcsó fizetőeszközt. A megoldás ugyanakkor – hasonlóan az itthon vett készpénzhez – korántsem nevezhető biztonságosnak, hiszen vaskos pénztárcával járni sehol nem ajánlott.
Két évvel ezelőtt történt valami. A Postabankot megvásárló Erste Bank elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy ügyfelei számára kézzelfoghatóvá tegye a nagy regionális bankcsoporthoz tartozás előnyeit: a bank promóciós jelleggel a csoport valamennyi tagbankjának atm-jéből a saját bankos atm-ek költségén tette lehetővé a pénzfelvételt. A bank ugyan a nyár közepén – augusztusban – felemelte a 250 forintos díjat, ám még így is számottevő kedvezményt jelentett ez a megoldás az Ausztriába, Csehországba, Szlovákiába vagy éppen Horvátországba látogató ügyfeleknek.
A bankcsoporti kedvezmény az idén is él: az Erste jól ismert logójával ellátott készpénzkiadó automatáknál jelenleg 300 forint+1,1 százalékos díjért lehet külföldön pénzt felvenni, ami jelentősen olcsóbb, mint a bank „standard”, 1000 forint+1,5 százalékos külföldi pénzfelvételi díja.
A legkedvezőbb díjat ugyanakkor már nem az Erste kínálja. A legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP Bank terjeszkedésének köszönhetően ma már Horvátországtól Szlovákiáig, Bulgáriától Oroszországig jelen van, és rendkívül kedvező díjakat kínál ügyfeleinek. A pénzintézet által kibocsátott plasztikokkal az ügyfelek az OTP Bank külföldi leányvállalatainak atm-jeiből egységesen 1 eurós díjért vehetnek fel készpénzt, ami ötvenezer forint feletti valutakivétnél már olcsóbb, mint ha itthoni atm-ből vennénk ki forintot. Az OTP az „idegen” atm-ekből külföldön felvett pénzek után egyébiránt 3 euró+1 százalékos költséget számol fel.
Noha a hazai pénzintézetek döntő része nagy külföldi bankcsoportok kezében van, más pénzintézeti csoportnál hasonló akcióra eddig sajnos nem bukkantunk. Idővel azonban változhat a helyzet: az Európai Unió az egységes piac megteremtése kapcsán el akarja érni, hogy a pénzintézetek valamennyi határon átnyúló szolgáltatásukat „hazai” áron számlázzák az uniós polgárok számára.
