Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A chipalapú kártyák nagy előnye, hogy jelentősen növelik a kártyahasználat biztonságát. A jelenleg általánosan elterjedt mágnescsíkos plasztikokkal ellentétben a chip sokkal nehezebben hamisítható, a rajta tárolt adatok nehezebben lophatók le. A biztonsági szintje olyan magas, hogy tőlünk nyugatabbra a bankok a kisebb összegű fizetések esetén szívesen engedélyezik a bankkártyákkal az offline tranzakciókat. Ekkor a terminál, azt követően, hogy a kártyatulajdonos a pin-kódjával azonosította magát, nem lép kapcsolatba a kibocsátó bankkal, hanem automatikusan engedélyezi a tranzakciót. Az összeget és a vásárlás többi adatát a chip tárolja, amely egy későbbi, engedélyköteles tranzakció során immár online módon továbbítja az adatot a kibocsátóhoz. A cél ebben az esetben is a folyamat gyorsítása.
Ugyanezt a célt szolgálja az is, hogy az ügyfélnek, miután a kártya pin-kódját megadta a terminálon, már nem kell aláírnia a bizonylatot – a tranzakcióról szóló kivonatot ugyanakkor megkapja.
A magyarországi helyzet ehhez képest egyelőre szomorú: a kereskedői terminálokon történő fizetés esetén a chipkártya tulajdonosa először azonosítja magát a chip&pin-nek elkeresztelt rendszerben, majd pedig a – szigorúan online – tranzakciót követően kénytelen aláírni a fizetésről szóló tanúsítványt is.
Korábban sokan azzal érveltek a bizonylat-aláírós módszer fenntartása mellett, hogy számottevő biztonsági többletet jelent az, ha az ügyfelet az aláírásával is azonosítani tudják. Az okfejtés ugyanakkor sántít: ma a kereskedelmi elfogadóhelyek döntő többségében a kiszolgáló/pénztáros még pillantást sem vet az aláírásra, a benzinkutakon a szokásrend szerint a plasztik lehúzása után automatikusan visszaadják a kártyát, esélyt sem teremtve arra, hogy az eladó ellenőrizni tudja a szignó helyességét. Külön misét érne meg, hogy a pult sarkán, csomagokkal teli kézzel aláírt bizonylat és a kártyán szereplő aláírás hány fontos stílusjegyben térhet el – nem várható el senkitől, hogy alapfokú grafológusi végzettséggel bírjon. Ráadásul az elfogadóhelyeknek lehetőségük van arra, hogy az ügyféltől egyéb személyazonosságot igazoló okmány felmutatását is kérjék – ezzel a módszerrel bizonyos értékhatár feletti fizetés esetén számos kereskedő ma is él.
A fentiek alapján öröm, hogy a jelek szerint Magyarországon is változik a helyzet. A jelenleg egyetlen üzemben lévő chipkártyás elfogadói hálózatot üzemeltető K&H Banktól a NAPI Gazdaság azt a tájékoztatást kapta, hogy a pénzintézet a júniusban elkezdett legújabb chipes pos-szoftver frissítésekor már úgy állítja be az elfogadói terminálok paramétereit, hogy azok már csak a chip&pin azonosítást alkalmazzák, s ilyen esetben elmarad a bizonylatok aláírása. Az OTP Banknál arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar chipkártyákkal külföldi partnerek készülékeinél történő fizetés esetén számos helyen már nem kell aláírni a bizonylatot. A bank várhatóan januárban induló chipkártya-elfogadása kapcsán a rendszert úgy tervezték, hogy az ügyfél minél gyorsabb és kényelmesebb kiszolgálását biztosítani tudják. Az OTP Bank épp ezért a chip&pin azonosítási rendszer mellett kötelezte el magát – szól a bank állásfoglalása.
