Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy sportautónak pirosnak vagy sárgának kell lennie, de amióta a Mazda RX–8 szürke változata megjelent a szerkesztőségnél, tudom, hogy ez a közhely már a múlté. A japánok ezzel az autóval valami igazán nagyot akartak alkotni, ami sikerült is.
Az RX–8 koncepcióautó formájában már évekkel ezelőtt megjelent, és már akkor előrevetítette a mostani sikeres Mazda-modellek – mint a 6-os, a 2-es és a nemrég bemutatott 3-as – izgalmas formavilágát. (Valljuk be, kinek a szívét dobogtatta meg korábban a 626-os vagy a Demio.) A tervezők láthatóan szakítottak a sportautó-tervezés nem mindig célszerű hagyományaival, és a dinamikus külalak mellett komoly figyelmet fordítottak a praktikusságra is. Annak ellenére, hogy az autó íve klasszikus vonalvezetésű, és a kerékjárati dobok rövid túlnyúlása a feltűnő kialakítású sárvédőivel és lökhárítóival, illetve a motorháztető egyéni vonalaival is markáns, egy mindennapi használatra is megfelelő négyajtós és kompromisszumokkal négyszemélyes kupéformát rajzoltak meg.
A Mazda RX–8 Wankel-motorja szintén igazi csemege, hiszen az alig több mint 1300 köbcentis erőforrás 231 lóerő leadására képes, ráadásul az első tengely mögött helyezkedik el, viszonylag közel a jármű közepéhez. A Wankel-motor mint motívum egyébként a külsőn és a belső térben is tetten érhető. Rotor formájú domborulat díszíti a motorháztetőt, az első fejtámlák és a hátsó ködlámpák szintén forgódugattyú-motívumot mintáznak és a váltó alakja is ívháromszög. Ha pedig már a belsőnél tartunk, meg kell említeni az ajtók kialakítását. Ezek ugyanis középről nyílnak, ami lényegesen egyszerűbbé teszi a bejutást a hátsó ülésre. Ha mindkét ajtó nyitva van, az RX–8 a két felfüggesztés között közel 90 centiméteres ajtónyílást kínál, a hátsó ajtók azonban csak akkor használhatók, ha az elsők már nyitva vannak. Az autóban négyen csak „korlátozottan” utazhatnak, hátul a helykínálattal sajnos nem lehetett csodát tenni. Cserébe viszont elöl-hátul rendkívül ötletes tárolóhelyek, pohártartók vannak, és a csomagtér is nagy.
A menettulajdonságok nagyon jók, a hátsókerék-meghajtású autó 1330 kilogrammos saját tömege egyenlő mértékben oszlik el az első és a hátsó tengely között. Az viszont némi megszokást igényel, hogy az igen dizájnosra sikerült, átlátható műszerfalon a fordulatszámláló 10 ezerig van kalibrálva. Ezen felül a szintén a motor karakterisztikája miatt hatfokozatú váltó kapcsolása is némi rutint igényel. A futómű és az erős fékek szintén megfelelőek, amire szükség is van, hiszen a végsebesség bőven 200 km/óra feletti. A száguldásnak csupán a pénztárcánk szabhat határt, ugyanis az autó – képességeit kihasználva – bőven 15 liter felett fogyaszt.
