Prémium: az átlagnál nagyobb teljesítmény és jobb minőség. Ez kell ahhoz, hogy valaki prémiumban részesüljön, vagyis hogy az átlaghoz képest többet és jobban, vagy kreatívabban dolgozzon. Ugyancsak ez a kiindulópont, amikor a személyautó-gyártók egyes modelljeiket vagy akár teljes modellpalettájukat a prémium kategóriába sorolják. Ám míg a kategóriabesorolás többnyire elfogadott szempontok – főleg a méretek és a teljesítmény – alapján pontosan meghatározhatóan történik, addig a prémium autók sorába a kisméretű éppúgy beleférhet, mint a nagyobb vagy a sportos, a luxushoz közeli változat. A prémium minősítés az Egyesült Államokból származik, annak ellenére, hogy ott egyes európai autók – például az Audik, a BMW-k, a Mercedesek és a Volvók – az ottani átlaghoz képest jobb gyártási minőségben kerültek piacra és egyre nagyobb arányban fogytak.
Ez a piaci siker buzdította a gyártókat, hogy kontinensünkön is megjelenjenek az alapmodellhez képest igényesebben kivitelezett, ugyanakkor sorozatban gyártott – ezért nem feláras – prémium modellekkel. Így például a BMW-csoport tulajdonába került Mini márkát éppúgy a prémium autók közé sorolják, mint az anyacég 3-as vagy 5-ös BMW-it, a 7-esről nem is beszélve. Ugyanilyen koncepció szerint készülnek az Audik is, hiszen a kisméretű A2 vagy a felső középkategóriába sorolt A3 és az utána következők: az A4, az A6 mind alapteljesítményben, mind kivitelezésben a prémium szegmenst gazdagítják. Ezt tetézi a teljesen megújult Audi A8-as, amely a BMW 7-eshez hasonlóan inkább a luxusigényeket elégíti ki. A Volvo hasonlóan gondolkodik, bár e cég az előzőektől eltérően kisautót nem gyárt. A Mercedest az itthoni közvélemény sok esetben a luxussal társítja, ugyanakkor az A osztályú kisautója „legfeljebb” a prémium kategóriába sorolható. A Saab összes modellje presztízsautónak számít, akárcsak újabban az Alfa Romeo vagy a Lancia több gyártmánya.
A piaci kihívás, az újabb térnyerés késztetett több nagy múltú autógyárat, hogy kínálatát a prémium kategóriában is bővítse. Jórészt azt a megoldást választották, hogy a meglévő felső kategóriás autóikat fejlesztették, még gyakrabban új minőségi modell gyártásába kezdtek.
Ezek az elmúlt egy-két év újdonságai, így például – ábécésorrendben – a Citroën C5, a Kia Oprius, a Mazda RX, az Opel Signum, a Peugeot 607, a Renault Vel Satis, a Rover 75, a Skoda Superb. Ám van olyan gyártó, amely inkább új márkát vezetett be a piacra – így a Toyota a Lexust –, amely persze sok esetben inkább a luxusmodelleknek megfelelő szintű igényességgel készül. Ez utóbbi érvényes a Phaetonra is, ám ennek gyártója a forgalmazásban is bátran megtartotta a Volkswagen (VW) márkanevet. Ez ezért érdekes, mert a VW mind a marketingjét, mind a reklámjait tekintve tudatosan szembemegy az árral, – vagyis azzal, hogy a közgondolkodásban kisebb autók gyártójaként szerepel. Teheti ezt, hiszen egyre több VW-modell készül a prémium igények szerint, ami persze az árukon is meglátszik.
A hagyományosan luxusautókat gyártó cégek – így például a Jaguar és a Porsche – is elfogadják, hogy egyes modelljeik prémium autóvá minősítése nem csorbítja az imázst. Sőt a nagyobb eladások tovább erősítik azt, hiszen a korszerűség és a minőség alapkövetelménye prémiumként sem csorbul.
A NAPI Gazdaság kérdéseire válaszoló márkaimportőrök adatai szerint az elmúlt években folyamatosan növekedett a prémium kategóriájú autók eladása, ami nyilván a bevételekben is kedvezően kimutatható. Ez utóbbi valószínűleg még nagyobb mértékben nőtt, mint az eladott darabszám, hiszen a prémium kategóriájú autókon – a luxusmodellekhez hasonlóan – az átlagosnál nagyobb a haszon. Az alapmodellekhez képest akár öt-tíz millió forinttal is drágább prémium kategóriájú személyautók növekvő kelendősége a megfizethető minőség iránti igényt is mutatja. S ezzel nincs vége, hiszen a következő években is jönnek az újabb prémiummodellek.
Bubrik Gáspár
+ TÁBLÁZAT
