Az európai hr-szakemberek 43 százaléka rendszeresen ellenőrzi az állásra jelentkezők online reputációját, mielőtt felvételéről döntene. Többségük internetes keresőn, közösségi portálokon, személyes weblapokon és blogokon keresztül próbál több információt megtudni az állásra pályázókról - idézte az ELTE Társadalomtudományi Karának hírlevele a Microsoft megbízásából három európai országban készült kutatás eredményét. A német, brit és francia munkaadók azonban még így is elmaradnak az Egyesült Államok hr-szakemberei körében mért 79 százalékos értéktől.
A megkérdezettek csaknem negyede utasított már el jelentkezőt online leellenőrzést követően. Az elutasítás okai között említették, ha a jelentkező a munkaadó számára nem elfogadható üzenetet vagy kommentárt tett közzé valamely internetes felületen, vagy az önmagáról megosztott fotói, videói a cég számára nem vonzó életvitelre és magatartásra utaltak.
Bár a munkaadói oldal egyértelműen és következetesen használja a digitális médiát a jelentkezők értékeléséhez, a munkavállalók továbbra is alábecsülik online közösségi életük potenciális hatásait - állapította meg a kutatás. A brit hr-esek 41 százaléka utasított el jelentkezőt ilyen alapon, a megkérdezett helyi fogyasztóknak viszont csak 9 százaléka gondolja úgy, hogy az önmagáról az interneten megosztott információ befolyásolhatja álláskeresési eredményét. A francia és német munkavállalók valamelyest tudatosabbak: a németek 13, a franciák 10 százaléka tart online jelenléte negatív megítélésének lehetőségétől.
