Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egy tavalyi jogszabály-módosítás miatt a munkaügyi perek többsége február 6-ától tárgyi költségfeljegyzéses lesz, leszámítva a tb-ellátások - nyugdíj vagy egészségbiztosítási - megállapítása érdekében indított pereket. A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon (FMB) az ilyen ügyek a leggyakoribbak: a tavaly beérkezett 5899 keresetből 1978-ban kérték a felperesek a különböző tb-határozatok felülvizsgálatát. Az új szabályok szerint az illetéket és a felmerülő költségeket perindításkor továbbra sem kell leróniuk vagy megelőlegezniük a feleknek, de az eljárás befejezésekor a pervesztesség, pernyertesség arányában erről rendelkeznie kell a bíróságnak - jelentette be Handó Tünde, az FMB elnöke. Vesztes per után a munkavállalónak az ellenfél költségein túl az eljárás során felmerült költségeket is meg kell fizetnie.
Ez pedig adott esetben tetemes összeg is lehet, például ha több millió forintos követelésekről vagy egy nehezen bizonyítható ügyben több igazságügyi - például orvos - szakértő bevonásáról van szó. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a pertárgyérték összege is, az ügyek közel felében meghaladja az ötmillió forintot, de akadnak százmilliós eljárások is a bíróság gyakorlatában. A munkaügyi bíróságokon előforduló egyik leggyakoribb pertípus a munkaviszony vélt vagy valós jogellenes megszűnése miatti eljárás, az ilyen esetben pedig általában a dolgozó egyévi keresetének összege a perérték, a perilleték pedig ennek hat százaléka - mondta Suba Ildikó, az FMB elnökhelyettese. Emiatt érdemes lesz megfontolni a pereskedést a munkavállalóknak is. Ezt azonban jelentősen megnehezíti, hogy a legtöbb dolgozó csak a bírósághoz fordulva szembesül azzal, mennyire nincs tisztában a jogaival és a kötelességeivel: gyakori, hogy bejelentés vagy érvényes munkaszerződés nélkül dolgoznak és nem tudják megmondani, mennyi a fizetésük.
A munkavállalók kérhetik a személyes költségmentesség megállapítását, azonban ennek olyan szigorúak a szabályai, hogy jelenleg egyre kevesebb felperesnél állapítják meg. Akkor adhatja meg a mentességet a bíróság, ha a fél igazolja, hogy jövedelme - figyelembe véve a házastársát is - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot (2008-ban ez havi 28 500 forint), valamint a szokásos életszükségleti tárgyakon felül nincs vagyona.
Január elsejétől azonban más is változott a bíróságok gyakorlatában: pártfogó ügyvédet azóta már csak a megyei igazságügyi hivataloknál működő jogi segítségnyújtó szolgálattól lehet kérni, ugyanis megszűnt a bíróságok kirendelési joga. Korábban a névjegyzékből kirendelt ügyvéd csak kivételes esetben utasíthatta vissza az ügyfelet, most azonban az ügyfél választhatja ki az ügyvédet is. Ez meghosszabbítja az eddig viszonylag rugalmas ügymenetet, számításaink szerint ha a munkavállaló igényli ezt a segítséget, legkorábban 90 nap múlva kerülhet vissza az ügye a bírósághoz, a per pedig csak eztán indul - mondta Suba Ildikó.
