Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Noha tavaly 7,4 százalékos bérfejlesztést terveztek 2007-re a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) éves felmérésekor a Magyarországon működő német tulajdonú vállalatok, végül 8,5 százalékkal emelték az alapbéreket - derül ki a most közzétett, 75 vállalat mintegy tízezer dolgozójának adatain alapuló elemzésből. A megkérdezettek 2008-ra hatszázalékos emelést terveznek, a valódi mérték azonban minden bizonnyal magasabb lesz ennél, mivel a 2007-ben elszenvedett reálbércsökkenés és a jövőre prognosztizált öt százalék körüli infláció miatt erősebb lesz a nyomás a vállalatokon.
Ennek különösen a szakképzettséget igénylő munkakörökben és a munkaerőhiánnyal küszködő régiókban, a főváros környékén és Nyugat-Magyarországon nem is nagyon tudnak ellenállni a cégek, ha megfelelő szakembereket akarnak vagy ha létszámbővítést terveznek - mondta Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs osztályvezetője. Tapasztalata szerint ugyanis a magyar dolgozók kevésbé lojálisak a munkahelyükhöz, ha valahol magasabb bért ajánlanak, gyorsan váltanak. Létszámbővítésnél pedig mindenképpen az aktuális piaci árat kell fizetni az új dolgozóknak, ha valóban jól képzett és megbízható munkaerőt akar a cég. Jelenleg körülbelül 4:1 a német és a magyar fizetések aránya, és bár ez a jövőben fokozatosan csökken, egy-egy nagyobb beruházásnál még mindig megfontolandó és előnyös lehet, hogy vásárlóerő-paritáson számolva a magyar munkaerőköltség havi 1484 euró, szemben a német 3637 euróval - mondta Vahl Tamás, a kamara elnöke. Igaz, csak abban az esetben, ha javul a gazdasági környezet, a munkaerőköltség és az adópolitika kiszámíthatósága. A tanulmány szerint a vállalatok számára a legfontosabb, a befektetési döntéskor mérlegelt szempont a munkaerő motiváltsága és termelékenysége, ezután következik az adóterhek mértéke és a munkaerőköltség, de a dolgozók képzettsége és a szakképzett munkaerő kínálata ugyancsak a tíz legfontosabb között szerepel, megelőzve az infrastruktúra és a helyi beszállítók minőségét is.
Érdemes lenne most már nemcsak arra koncentrálni, hogy hány nagyobb cég telepszik meg az országban, hanem arra is, hogy a már itt működő vállalkozások a gazdasági környezetnek köszönhetően mennyivel járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez - mondja Vahl. Ez főleg a kormány által is preferált tudásintenzív ágazatokban és beruházásoknál fontos, mivel ott a legnagyobb és a beruházási döntést leginkább befolyásoló tétel - akár a teljes összeg 80-90 százalékát is elérheti - a kiszámíthatóan alakuló munkaerőköltség és a rendelkezésre álló munkaerő szakképzettsége.
Magyarországon a munkaerő szakképzettségével is problémák vannak. A tanulmány szerint csak elhanyagolható mértékben javult a munkaerő rendelkezésre állása: az elmúlt évi 19 százalékkal szemben csupán a cégek 22 százaléka tekinti kedvezőnek a munkaerő-kínálatot, elégtelennek pedig - a tavalyi 28 százalék után - negyedük érzi. A vállalkozások az elmúlt évek kormányzati lépései ellenére még nem érzékelik a szakképzési és felsőoktatási reform hatását: egyes ágazatokban, valamint a főváros környékén és Nyugat-Magyarországon munkaerőhiányról számolnak be. Elsősorban szakmunkásokat, kutatási és fejlesztési vezetőket, mérnököket és technikusokat keresnek. Emiatt a cégek többsége fokozza saját képzési tevékenységét: kétharmaduk számolt be belső továbbképzéseik 2008-as kiterjesztéséről.
