Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár az utóbbi években folyamatosan javult a pályakezdő szakmunkások vállalkozói megítélése, a kezdők hiányosságai között még mindig az első helyen említik az önálló munkavégzésre való alkalmatlanságot, a gyenge szakmai gyakorlati jártasságot, a munkafegyelmi és a munkakultúrabeli problémákat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerint a helyzet sokat javulhatna, ha több tanuló tölthetné gazdasági szervezetnél a kötelező gyakorlatokat az iskolai tanműhelyek helyett. A tanulószerződések rendszerének eddigi tapasztalatai megerősítik ezt a véleményt. Jelenleg több mint 39 ezer tanulószerződést és 7560 tanulót vállaló vállalkozást tart nyilván az MKIK rendszere, egyre dinamikusabban emelkedik az új belépők száma. A legtöbb tanulót fogadó gyakorlati képzőhely Bács-Kiskunban, Hajdú-Biharban, Borsodban, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében van. A fővárosban kevesebb, de annál több tanulót fogadó képzőhely működik.
A tanulószerződés legfőbb előnyének a munkával egybekötött képzés és a szocializáció mellett azt tartják, hogy egyrészt ennek segítségével direkt visszajelzéseket kapnak az iskolák a munkapiaci igényekről, másrészt a tanulók a juttatások révén bekerülnek a társadalombiztosítási rendszerbe, és az így eltöltött idő beleszámít már a nyugdíjba is. Évente mintegy hétmilliárd forintot fizetnek a vállalkozások a tanulóknak, és mivel a szabályok lehetőséget adnak a teljesítmény szerinti differenciálásra is, ösztönözni tudják a fiatalokat. Jelenleg a tanulói juttatások minimuma a mindenkori minimálbér húsz százaléka, hiányszakma esetében azonban elérheti a 70 százalékát is, és a gazdálkodó béren kívüli juttatást is adhat a tanulóknak. Növekszik a belépéskor nyújtott juttatás összege is, egyre több fiatal kap a legkisebb bér ötödénél magasabb összeget.
A vállalkozásoknak is egyre inkább megéri tanulót fogadni, mivel a legutóbbi jogszabályváltozások óta tanulónként a minimálbér húsz - hiányszakmánál negyven - százalékáig elszámolhatják az anyagköltségeket, valamint tanulónként évi 15 ezer forint adminisztrációs költséget is. Ezzel együtt még lehet javítani és finomítani a rendszeren. A legtöbb probléma a szakképzési hozzájárulás visszaigénylési szabályaival van. A nagyobb, sok tanulót foglalkoztató vállalkozásoknak a visszaigényléshez az összes szakképzési hozzájárulást fel kell használniuk, ez viszont eleve kizárja a saját dolgozók képzésének finanszírozását. Emellett az is gondot okoz, főképp a vendéglátásban, hogy ott akár év közben is megszűnhet egy-egy vállalkozás, és ugyan a diákokat átveszik más helyek is, de azok már nem köthetnek új szerződést a fiatalokkal abban a tanévben.
