Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben úgy tudni, önt nem menesztették a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) éléről, hanem megegyezett Kóka János gazdasági miniszterrel a távozásról. Helytálló ez az információ?
– Valóban köttetett egy megállapodás a kommunikációt illetően, amelyet sajnos nem az előzetes egyeztetéseknek megfelelően tálalt a gazdasági tárca.
– Melyek voltak a távozásának okai? A GKM pár soros sajtóközleménye szerint a miniszter a szervezetátalakítás lassú ütemét kifogásolta.
– Az ITD Hungary 230 főt foglalkoztató, 27 országban 31 képviseletet, Magyarországon pedig 16 irodát és a budapesti központot működtető társaság. Egy ekkora szervezetet nem lehet egyik napról a másikra átszervezni. Tavaly november 8-i hatállyal azért neveztek ki a társaság élére, hogy az ITDH az eddiginél rugalmasabban, hatékonyabban képviselje a magyar gazdaság szereplőinek az érdekeit. Emiatt átszervezésre van szükség, az erről szóló kész tervet április 29-én, azaz a távozásom bejelentését követő napon mutattam volna be az ITDH Hungary vállalati értekezletén.
– Mi állt ebben a tervezetben?
– A külső szakértők, illetve az ITDH vezetői segítségével összeállított koncepció a teljes szervezetre vonatkozóan, valamennyi hatékonyságnövelő lépést tartalmazta.
– Vélhetően a GKM azt kifogásolta, hogy ez a tervezet csak hat hónap alatt készült el.
– Nos, itt van a bibi. A szervezet új struktúrájának koncepciója gyakorlatilag január végére elkészült, és egy vezetői értekezlet keretében Garamhegyi Ábel helyettes államtitkár bemutatta a gazdasági minisztérium illetékeseinek, köztük Kóka János miniszternek is. Ezt követően külső szakértők bevonásával megkezdtük a részletes kidolgozást. Miután az ITDH-nak pályáztatás keretében kell kiválasztania a szakértőt, ezért itt is eltelt néhány hét, mire az érdemi munkát megkezdhettük.
– Sajtónyilatkozataiban említette a finanszírozás nehézségeit. Ez miben nyilvánult meg?
– Abban, hogy az ITDH az idén még egyetlen forintot sem kapott a működése finanszírozására.
– Mégis, miből tartják fenn a céget?
– A múlt évi költségvetésből eredő megtakarításból. A tavaly év eleji megszorítások miatt az ITDH-tól is vettek el pénzt a múlt évben, aztán ebből valamennyit visszakaptunk. Kinevezésem után megvizsgáltuk, hogy el lehet-e ésszerűen költeni ezt a 350 millió forintot. Emellett még a devizaárfolyam-különbségeknek köszönhetően mintegy 50 millió forint is a megtakarítást bővítette. Nem volt értelmes helye a pénznek, ezért úgy döntettem, hogy hozzuk át az idei évre. A jelek szerint nem volt rossz húzás, enélkül ugyanis nem tudom, hol tartanánk. A külszolgálati irodáink többsége bérlemény, az ingatlanok tulajdonosait pedig nehéz meghatni azzal, hogy majd adunk pénzt, ha a magyar költségvetés átutalja a szükséges összeget. Tudtommal a mai napig nem írták alá az ITD Hungary finanszírozásáról szóló rendeletet.
– Visszatérve az átszervezésre vonatkozó tervezetre, mikor kezdődött és mely egységeket érintette volna?
– Eredetileg május 2-ára tűztük ki az átszervezés startját, ám a távozásom miatt kérdéses, hogy mikor kezdődik, és mely lépések valósulnak meg. Erről majd utódom, Rétfalvi György – aki egyébként jó barátom – dönt, ezért nem részletezném különösebben a tervezett intézkedéseket. Annyit azért elárulok, hogy a teljes irodahálózat és szervezeti egységek átvilágítása alapján, messzemenően a magyar gazdasági érdekek előtérbe helyezésével dolgoztuk ki a külszolgálati irodák átalakításáról szóló koncepciót is. Korábban a külföldi irodahálózatot csak annyiban változtatták elődeim, hogy megtakarítási céllal egy-egy képviseletet becsuktak.
– Ezek szerint erősíteni kellene a külföldi ITDH-hálózatot? Ha igen, akkor hol?
– Részben erősíteni, részben „gyengíteni”, azaz kisebb létszámmal működtetni, de esetenként be is csukni. Az előző 12 évben a világgazdaság változásait, a magyar kereskedelem és tőkebehozatal érdekeltolódásait a hálózatunk nem követte. Így például Sanghajban feltétlenül nyitnék új irodát, de más bővítés is szerepelt a tervekben. Én egy magáncég működéséhez hasonlóan próbáltam kezelni az ITDH-t, ezt szem előtt tartva készült el a hatékonyság növelését célzó intézkedéssorozat tervezete is.
– Sikerült magáncégként irányítani az ITD Hungaryt?
– Nem.
– Melyek az alapvető különbségek a magán- és az állami cégek – például korábbi munkahelye, az Ernst & Young Magyarország, ahol szintén felső vezetőként dolgozott, illetve az ITDH – között?
– Ez megint egy igen fontos kérdés. A közigazgatás ugyanis végtelenül bürokrata.
– Vagyis?
– Jó példa, hogy készítettünk egy pályáztatásról szóló másfél oldalas rendelettervezetet és elküldtük véleményezésre a GKM-nek. Mintegy tíz nap múlva összesen négy főosztály álláspontját összefoglaló, vaskos anyagot kaptunk vissza, ami nem tartalmazta az elfogadásra javasolt rendelettervezetet. Látszik, hogy folyik a munka, de egyebek mellett a hatékonyságon és gyorsaságon is – finoman szólva – lenne mit javítani. Korábban, az Ernst & Young vezetőjeként sokat dolgoztam együtt a különböző minisztériumok szakértőivel, ám a belső mechanizmust csak most volt alkalmam megismerni. Úgy látom, nem csak a gazdasági tárcára jellemző ez, hanem az egész közigazgatásnál fennáll ez a probléma.
– Az ITDH-nál a dolgozók elfogadták az ön menedzserszemléletét?
– Azt hiszem, igen. Meg is hatódtam, a kollégák ugyanis a múlt pénteken egy kis búcsúztatót rendeztek. Márpedig mindenki tudta, hogy az én vezetésemmel készült az átszervezésről szóló anyag, amelynek alapján létszámot is csökkentettünk volna. Én egyébként sem „fát vágni” – kirugdosni az embereket – jöttem az ITDH-hoz, hosszú távra készültem; ez most – sajnos – nem jött össze.
– Mihez kezd most? Visszatér a privát szférába?
– Úgy gondolom, egyelőre tartózkodnék az állami szférától. Már kerestek fejvadászok is, egyelőre azonban szabad vagyok...
