Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon a munkaadók kerülik az ötven éven felüliek felvételét, legfeljebb a fiatalon hozzájuk került dolgozók további foglalkoztatására hajlandók azok idősebb korában is – derül ki Adler Juditnak, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetőjének tanulmányából. Egy másik megállapítása szerint a munkaerő-túlkínálatból adódó foglalkoztatási bizonytalanság miatt e korosztály foglalkoztatottjai – az értelmiségiek kivételével – igyekeznek minél előbb valamilyen biztos szociális jövedelemhez jutni (nyugdíj vagy rokkantsági nyugdíj), majd ennek védelmében a lehetőségek függvényében további kereső tevékenységet végezni. Ezzel párhuzamosan az idősebb korosztály képzésben való részvételi hajlandósága igen alacsony.
Magyarországon – a nemzetközi sztenderdek szerint számolva – a 45–64 év közötti korosztály 51,4 százaléka volt foglalkoztatott 2002-ben, ezen belül a férfiak esetében az arány 57,7 százalék, míg a nőknél 45,8 százalék. A viszonylag kedvező adat éles különbségeket rejt: amíg a korcsoport legfiatalabbjai – 45–49 évesek – átlagos foglalkoztatása 70 százalék feletti (férfiak: 77, nők: 72 százalék), addig az 55–59 éveseké nem éri el a 40 százalékot.
Az idősebbek kilátásai nem különösebben rózsásak. Új dolgozók felvételekor ugyanis a cégek egyharmada kifejezetten törekszik fiatal munkaerő megszerzésére, 20 százalékuk pedig csak akkor vesz fel 45 éven felülit, ha nem talál mást – derül ki a GKI felmérésből. A fiatalon felvett dolgozókat azonban szívesen alkalmazzák 45 éves koruk után is. A vállalati prognózisok szerint a következő öt évben nem várható jelentős életkor szerinti átrendeződés a munkaerőpiacon.
Jelenleg a 45 év felettiek aránya a közép- és nagyvállalatoknál magasabb mint a mikro- és kisvállalatoknál, és az állami szektorban nagyobb mint a magánszektorban. Az a gyakorlat alakult ki az előző öt évben, hogy a munkaadók a leépítések során az 55 év felettieket nagyrészt megkímélték, míg a 45 és 55 év közöttiek az elbocsátási rangsorban megelőzték a 15 és 29 év közötti munkavállalókat.
A regisztrált munkanélküliek 29 százaléka – mintegy 100 ezer fő – 45 éven felüli. E réteg csaknem fele a 45–50 éves korosztályt képviseli, akik számára még több mint tíz év van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig. Az idősebb munkavállalók nehéz helyzetét jelzi az is, hogy amíg 2000–2002 között az összes munkanélküli száma 12 százalékkal csökkent, addig a 45 évnél idősebbeké csupán 7 százalékkal.
A korosztály munkavállalási nehézségeit alapvetően az elégtelen iskolázottsági és szakképzettségi szint okozza. A nemzetközi szervezetek és ajánlások szerint az időskorú dolgozók alkalmazhatóságát pályaválasztási tanácsadással és szakképzéssel lehet javítani. A tapasztalatok szerint a foglalkoztathatóság esélye jelentősen javul az iskolai végzettség szintjének emelkedésével, ráadásul a magasabb iskolai végzettség lehetővé teszi a tudásalapú gazdaság kialakításához szükséges, egész életen át tartó tanulást.
