Legalább ötévente meg kell újulnia egy munkavállalónak ahhoz, hogy megőrizze munkaerő-piaci versenyképességét és tovább tudjon lépni a ranglétrán. Emiatt nemcsak a fiataloknak fontos, hogy milyen módszerrel mennyit tanulnak.
A leghatékonyabban a 25–30 évesek sajátítják el a tananyagot, de ehhez az is hozzájárul, hogy ebben a korban még sokkal nagyobb a gyakorlatuk az átlagosnál. Ezt az időszakot követően a hangsúly a lexikális tudásról az összefüggések elsajátítására helyeződik – mondta lapunknak Sitnikiewicz Szilvia, a WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet tanulástechnika trénere. Ekkor a komplex elméleti háttér megértésére, a tananyag átfogó ismeretére kell koncentrálni; a lexikális tudást helyettesíthetik szakkönyvek és lexikonok. A tanulást egy új szókészlet elsajátítása jelenti. Az új szavakat igyekezzünk először magunk megfejteni, használjuk már meglévő tudásunkat, mert a kreatív tudás jelent csak előrelépést. Csak akkor forduljunk szótárhoz, ha a végképp nem tudunk megfejteni egy szót,. Az aktív szótanulást a szinonimák és ellentétpárok elsajátításával segíthetjük elő – tette hozzá Sitnikiewicz.
A képzésre vágyókat általában három tényező motiválja. Ebből az egzisztenciális szempontok és a presztízs, vagyis a külső környezet a legnagyobb hajtóerő, azaz a továbbképzéseken részt vevők külső tényezőknek igyekeznek megfelelni. E motivációk esetén jellemző tanulásukra a pontosság és a rendszeresség. Ezzel szemben, ha a motivációs tényező intellektuális, akkor a tanulók hajlamosak a halasztgatásra vagy a feladatok rendszertelen elvégzésre. Sitnikiewicz azt ajánlja, hogy a munka mellett rendelkezésre álló kevés időt nyugodtan tanuljuk végig, ne barangoljon el a figyelmünk.
A tanulás hatékonyságát javíthatjuk megfelelő jegyzetkésztéssel vagy olvasástechnikai képességeink erősítésével. Ne tanuljunk más jegyzeteiből, mindenki mást talál ugyanis fontosnak egy előadásban vagy könyvben; minden előadásról készítsünk saját jegyzetet. A jó jegyzethez ugyanakkor jó előadó is kell, aki az előadás elején felvázolja az előadás menetét. Ezt érdemes nagy kihagyásokkal papírra vetni, majd az előadás során kiegészíteni. Csak címszavakat, gondolatokat írjunk, mellőzzük a teljes mondatokat, helyettük az előadást követően egészítsük ki jegyzeteinket. Tételek tanulásánál figyelni kell a gátló és elősegítő hatásokra, így a hasonlósági gátlás – két hasonló témakör – elkerülése érdekében kerüljük ezeknek a témaköröknek az egymás után való feldolgozását.
A könyvek vagy cikkek olvasásával kapcsolatban vissza kell idéznünk a pár éve megjelent PISA 2000 tanulmányt, amely szerint a magyar diákok tetemes része nem érti azt, amit olvas. Ez egyrészt koncentrációzavarra, másrészt pedagógiai hiányosságokra vezethető vissza. Az előbbi egyik megjelenési formája a regressziós látás, amikor a sorban vagy a bekezdésben, esetleg az oldalon ugrik vissza újra és újra az olvasó, mert nem emlékszik a korábban olvasottakra. Ezt koncentrációs gyakorlatokkal lehet orvosolni. A pedagógiának a bifláztatásról a tananyag mélyebb megértetésére kell helyeznie a hangsúlyt.
Andacs Botond