Nemzetközi tapasztalat szerint a jelentkezők életrajzukban mintegy harmincszázalékos csúsztatásra hajlamosak – mondta Enczi Judit, a Hill International partnere. A fejvadász tapasztalata szerint a leggyakoribb probléma a korábbi munkahelyek részleges elhallgatása, a végzettség szépítése vagy a nyelvismeret homályos, nem részletezett leírása. A megtévesztő információk kiszűrése nagy odafigyelést és szakértelmet igényel a felvételt hirdető cég vezetőitől.
A legtöbb jelentkező célja, hogy bekerüljön személyes interjúra, és ott csillogtassa meg tudását. Sokan eltitkolják néhány korábbi munkahelyüket, így az életrajzot értékelő munkatársaknak a szakmai múlt leírásánál figyelniük kell a folyamatosságra. Az interjúban ki kell térni az életrajz kérdéses elemeire, és ilyenkor nemcsak a verbális választ, hanem a nem verbális reakciókat, a beszéd összetettségét és a világos fogalmazást is értékelni kell.
A Hill munkatársai a beérkezett életrajzokat összevetik a cég évek során kialakított életrajz-adatbázisával, így ebből is ki tudják szűrni az esetleges ellentmondásokat. Az interjú során sok kis apró jelre kell figyelni, és ebből kell levonni messzemenő következtetéseket – teszi hozzá Enczi.
A csúsztatásokat referencia bekérésével is ki lehet küszöbölni, úgy, hogy a jelentkezőtől olyan személyek – munkatárs, ügyfél – elérhetőségét kérjük, akikkel korábban munkakapcsolatban állt. Referencialevelet kérni nemigen érdemes, mert azt legtöbbször maga a jelentkező írja meg, és – kisebb módosításokkal – több korábbi foglalkoztatójával is aláíratja. Személyes referenciaként a jelentkezők olyan emberek nevét szokták megadni, akikkel jóban voltak, de ügyes kérdezéstechnikával – látszólag érdektelen részletkérdések felvetésével – tőlük is sok minden kideríthető a pályázóról. Az interjú alkalmával bevált technika a „jó rendőr – rossz rendőr” módszer, amikor a felvételi interjút ketten csinálják. Az egyik kérdező részletekbe menően, nagyon keményen kérdez, és csapong a kérdések között, ezalatt a másik figyeli a reakciókat, majd enyhébb, baráti megnyilvánulásokkal nyugtatja a jelentkezőt. Ilyenkor jelentős előrelépésre lehet számítani, mert az interjú első szakaszában megkeményedő interjúalany feloldódik, és megnyílik a második kérdezőnek.
A felvételi tesztek során kideríthetők és számszerűsíthetők a jelentkező személyiségjegyei. Főként a szabálykövetési hajlandóságot, az ügyfélközpontúságot és a csoportmunkára való alkalmasságot szokták vizsgálni.
Andacs Botond