BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A fiatalok eszközként használják a munkaközvetítőket

Magyarországon még kedvezőtlen jogi környezetben dolgoznak a munkaerő-kölcsönző cégek – véli Szabó Tamás, a háromezer embert foglalkoztató Trenkwalder-Multiman Group (TMG) ügyvezető igazgatója.

2004. március 1. hétfő, 23:59

– Mikor és mely cégek fordulnak munkaerő-kölcsönzőhöz vagy -közvetítőhöz?
– A munkaerő-kölcsönzés iránt főként azok a cégek érdeklődnek, ahol magas termelésingadozással kell számolni, s emiatt a munkaerőigény is gyakran változik. A munkaerő-közvetítés iránti igény pedig akkor keletkezik, ha egy vállalatnak nincs elegendő HR-erőforrása vagy a megbízás speciális képességű munkatárs megtalálására vonatkozik.
Az utóbbi években megszűnt a fejvadászok iránti ellenérzés, és eltűnt a szakma titokzatossága is. Ma már elfogadott, hogy munkát vagy munkatársat sokan közvetítőn keresztül keresnek. A fiatalabbak nem élik meg tragédiaként a munkahelyváltást, tudatosan használják a közvetítőcégeket; ha jobb ajánlatot kapnak, élnek vele.
– Hány cég foglalkozik ma Magyarországon munkaerő-kölcsönzéssel?
– Több száz vállalkozás vágott bele ilyen tevékenységbe, bár többségük helyi igények kielégítésére specializálódott. Általában a cég egy-egy munkatársa csap le a lehetőségre és szervezi meg, sokszor nem is intézményesített formában. A munkaerő-kölcsönzésben a szürke zóna nagysága felbecsülhetetlen, s az arányt csak rontja a mezőgazdaság, ahol nagyarányú a feketén foglalkoztattak száma.
– Mekkora az így foglalkoztatottak aránya?
– A munkaerőt kölcsönző cégek ma Magyarországon több tízezer embert foglalkoztatnak, árbevételük több tízmilliárd forintra rúg. De a piaci szereplők nagy száma miatt jellemzően nagyon alacsony árréssel dolgoznak, amit csak ront a feketemunka előbb említett nagysága.
– Mekkora a specializáció foka?
– A nagyobb cégek jellemzően a teljes személyzeti tanácsadási spektrumot lefedik, így mind többen kezdenek el munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozni, míg a kisebbek egy speciális területre koncentrálnak és ott érnek el sikereket. Azok a kisebb cégek, amelyek minden spektrumban részt kívánnak venni, saját maguk alatt vágják a fát: erőforrásaik szétforgácsolódnak, túlterheltté és pontatlanná válnak, és ezzel az egész szakma hírnevét rontják.
– Milyen szolgáltatásokat kínál egy munkaerő-kölcsönző?
– Az esetek többségében komplex foglalkoztatási struktúrát kínálunk, megszervezzük a munkaerő oda- és visszaszállítását, munkaruhával látjuk el a kikölcsönzött munkaerőt, valamint biztosítjuk számukra az egészségügyi ellátást is.
– Kiket közvetít jellemzően a TMG?
– A többséget alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökbe közvetítjük, de nem ritka, hogy magasan képzett munkaerőt keresnek a megbízók. Ezek legtöbbször projektjellegű megbízások, és ilyenkor előfordul, hogy magát a projektvezetőt is mi szállítjuk. De több száz munkatársat közvetítünk ki call centereknek is.
– A Multi-Man miért a Trenkwalderrel egyesült, és mire számítanak a jövőben?
– A Trenkwalder Ausztria vezető tanácsadó cége, így öröm volt számunkra, hogy a mi cégünkkel egyesültek. A fúzió jogi része március közepére befejeződik; ezt követően – még ebben a hónapban – kezd a pécsi irodánk, és év végéig megnyitjuk nyíregyházi és szegedi kirendeltségünket is. Ezzel irodáink száma tizenháromra nő, amellyel piacvezetők leszünk Magyarországon.
Terveink szerint árbevételünk a tavalyi 3 milliárd forintról idén 4-4,5 milliárdra, míg 2006-ban legalább 6 milliárd forintra emelkedik. A két cég fúziója után kilencven belső munkatársunk marad, ez a létszám a jelentős árbevétel és kölcsönzötti létszám bővülése ellenére sem nő jelentősen; 2006-ra mintegy hatezer kölcsönzöttre és száztíz belső munkatársra számítunk. Munkatársaink egy belső képzési struktúrában vesznek részt, ez az úgynevezett Trenkwalder-akadémia. Ez biztosítja az összehangolt működést és a fejlesztések integrálását.
– Milyen nehézségekkel küzd a munkaerő-kölcsönzés?
– A jogi környezet még nem kedvez e tevékenységnek. Magyarországon – az uniós gyakorlattal ellentétben – a kölcsönadó és a kölcsönző is köteles megfizetni az iparűzési adót, és a munkaerő-kölcsönzés keretén belül nem jár állami támogatás a fogyatékkal élők foglalkoztatásáért. Nincs megfelelően szabályozva a próbaidő és a végkielégítés jogi háttere sem. Emellett – leginkább az alacsony képzettséget igénylő munkaköröknél – komoly probléma a magas fluktuáció.

Andacs Botond
Andacs Botond

Ez is érdekelhet