Magyarországon a vállalat méretével arányosan nő és bővül a munkavállalóknak nyújtott, béren kívüli támogatások mértéke és köre. Főként az állami, illetve a volt állami vállalatokra jellemző ez, ám a külföldi tulajdonú társaságok közt is egyre elterjedtebb - derül ki a Dimenzió Csoport megbízásából a Fact Intézet által végzett kutatásból. A múlt év első felében végzett felmérés szerint a magyarországi vállalatokra már nem jellemző az alkalmazottak élethosszig történő foglalkoztatása, ugyanakkor egyre erősebb a törekvés a munkatársak elkötelezettségének növelésére. A jelek szerint a cégek nem akarnak túlképzett munkatársakat: 48 százalékuk a feladatnak pontosan megfelelő képességekkel és tudással rendelkező alkalmazottakat foglalkoztat. Csupán a társaságok negyede hajlandó kiemelten értékes munkaerőt alkalmazni. A bérek meghatározásánál túlnyomórészt - a cégek 91 százalékánál - a teljesítmény, valamint a munkában eltöltött idő játszik szerepet.
A megkérdezett vállalkozások 94 százaléka nyújt valamilyen béren kívüli juttatást a munkavállalóknak. A legnépszerűbbek a közvetve vagy közvetlenül pénzre konvertálható támogatások. Étkezési hozzájárulással például a cégek 91 százaléka él. A legkevésbé elterjedt támogatási forma az egészségpénztári hozzájárulás.
A magyarországi vállalatok közt egyelőre nem örvend nagy népszerűségnek a több megoldást ötvöző cafeteria-rendszer, a többség szerint ugyanis a cég humánerőforrás-stratégiájába jobban illeszkedik a meghatározott rendeltetésű, béren kívüli juttatások rendszere. Ugyanakkor a kutatók szerint a társaságok folyamatosan monitorozzák egymást, ha pedig a piaci versenytársak bevezetnek bizonyos juttatásokat, akkor azt követi a piac - mintegy pozitív visszacsatolásként.
A cafeteria-rendszer esetén a cégek a juttatási csomag összeállításakor arra törekednek, hogy befektetés jellegű - azaz értéküket hosszú távon megőrző - és készpénz jellegű elemek egyaránt szerepeljenek a juttatások között. A béren kívüli juttatásokat nem nyújtó cégek többsége az e célra fordítható keretet is bér formájában használja fel. Így e társaságok nem vehetik igénybe az adókedvezményeket, ami alacsonyabb értékű jövedelmeket eredményez, viszont a munkatársak szabadon dönthetnek arról, mire költik a kapott pénzt.
