Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Budán bőséges a használt lakások választéka, azonban Kala Imréné, a Kala és Társa Ingatlanhasznosító Kft. társtulajdonosa szerint a kínálat nem fedi le a vásárlói igényeket. Noha a vevők többsége a liftes, csendes, egyedi fűtésű, emeleti, teraszos társasházi lakásokat keresi, ezzel szemben a kínálatban zömében földszinti vagy magasföldszinti, zajos környéken lévő lakóingatlanokkal találkozik. Mára a vevőkör teljesen polarizálódott, a két szélső - az alacsony és a magas - árkategóriájú ingatlanok iránt van vásárlói érdeklődés, a közepes áron kínáltakra szinte alig. Legnagyobb a kereslet 20 millió forint alatt, s a vevők 95 százaléka készpénzes. A 300-350 ezer forintos négyzetméterárat a zöldövezeti részeken (Rózsadomb, Sasad, Szépvölgy) is elvárják a vevők, a favorit a kétszobás, 20 millió alatti lakás. A bel-budai (Krisztina krt., Margit krt., Hűvösvölgyi út stb.) részek átlag 250 ezer forintos négyzetméteráron kínált kisebb lakásai iránt ugyan még van némi érdeklődés, de a zajos, poros főútvonal gyakran kizárja az adásvételt. Az üzletasszony úgy látja: a mostani helyzet nagy vesztesei a nagyméretű (100 négyzetméter körüli vagy nagyobb), bel-budai polgári lakásai.
Ezek a 250-350 ezer forint közötti négyzetméteráron kínált, többnyire nagy lakásszámú társasházakban lévő otthonok pár évvel ezelőtt 30-40 millióért még könnyen gazdára találtak, most azonban csak nagyon nehezen és alacsony áron kelnek el. Tulajdonosaik számára a magas rezsi már eladási kényszerként jelentkezhet, így gyakran jóval áron alul megválnak lakásaiktól. Javultak a pozíciói viszont a XI. és a III. kerület belső részein levő, a panelprogramon már túljutott, 8-10 milliós (180 ezer körüli négyzetméterárú), kétszobás lakásoknak. Ebben a szegmensben kiemelten fontos szempont lett az egyedi mérő megléte. Kevésbé népszerűek a XXII. és a III. kerület külső részein kínált panelek, s noha négyzetméteráruk mindössze 150 ezer forint körül mozog, lassan találnak gazdára.
Szintén keresettek a budai oldal 80-120 millió forint közötti (régebben felújított vagy felújítandó) szabadság-hegyi, rózsadombi és sasadi villalakások, bár ebben a szegmensben ugyancsak probléma, hogy a vevők igényei többnyire eltérnek a kínált ingatlanok sajátosságaitól. Ezek a - zömében 1990-2000 között épült - lakások 400-600 ezer forintos négyzetméterárral szerepelnek a piacon, de legtöbbjük - mivel a korábbi külföldi bérlők jócskán lelakták - felújításra szorul, s műszakilag sem elég korszerű. Így az érdeklődés dacára ritka a tranzakció. Ugyanez elmondható a modern zöldövezeti családi házakról is: a kínálat nagy része 1970-1980 körül épült, s közülük csak keveset érdemes felújítani. A vevők ezért jobbára telekáron vásárolnának, hogy a bontás után műszakilag megfelelő házat építhessenek. A 200-400 millió forint közötti luxus családi házakra is van némi kereslet, de az igazán jó, újszerű házak nem eladók. Akik ugyanis az elmúlt 2-4 évben építettek hasonlót, azok valószínűleg nincsenek eladási kényszerben - összegzi a budai piac főbb jellemzőit Kaláné.
A pesti használtlakás-piacot ugyancsak a bőség jellemzi, de a vevők itt is "tudatosabban" keresik a megfelelő ajánlatot. A földszinti vagy forgalmas helyre néző lakások ezért elég esélytelenek ebben a versenyben - mondja Ruta Gábor, a Duna House pr- és elemzési vezetője. Pesten jelenleg az érdeklődők 80 százaléka 5-15 millió forint között vásárolna, ez 150-200 ezer forintos négyzetméterárat jelent. A cég adatai szerint az idei adásvételek zöme 50 négyzetméter körüli lakásokra született, a jellemző árszint 11 millió forint. Népszerűek a panellakások - közte például a XIII. kerületiek -, ahol az eladók az élénkülés nyomán igyekeznek felsrófolni az árakat, de ez csak ritkán sikerül, így Ruta szerint a legtöbb adásvételt átlagáron ütik nyélbe. A kerületben egyébként leginkább a 13 millió forint körüli, 60 négyzetméteres panellakások találnak vevőre, de erősödött valamelyest a 60-80 négyzetméteres téglaépítésűek forgalma is. Ez utóbbiak - melyek átlagára a tavaly utolsó negyedévi 300 ezerről mára 310 ezerre emelkedett - 20-25 millió forintos áron cserélnek gazdát.
Zuglóban szintén népszerűek az 50, illetve a 30-40 négyzetméteres garzonok, melyek tulajdonjogát 8-12, illetve 6-8 millió forintért lehet megszerezni. A használt téglaépítésű társasházi lakások iránt - bár az itteni családi házak árának esése miatt a tavaly év végi átlag 250 ezerről 220 ezer körülire csökkent a négyzetméteráruk - már kisebb az érdeklődés. Bőséges a választék a XVI. kerületben is: a cinkotai régi vályogházaktól kezdve a hatvanas-hetvenes évek kockaházain át a mátyásföldi patinás régi villákig, valamint a 10-15 éves, újszerű árpádföldi házakig széles a kínálat.
Válogatásra ad lehetőséget a kerület több lakótelepe, valamint az egyedi fűtésű tégla- és csúsztatott zsalus társasházi lakások kínálata is. Egy-egy szép fekvésű, igényesen felújított, jól felszerelt 52 négyzetméteres panelért akár 12-13 milliót is elkérnek, míg a 30-33 négyzetméteres téglalakások átlagára 8-9 millió forint, az 50 négyzetméteres csúsztatott zsalusoké pedig átlag 12 millió forint körül alakul. A családi házak ára 20 millióról indul például Cinkotán, és helytől, állapottól, felszereltségtől függően emelkedik 26-30, Petőfikertben 27-28, Sashalmon pedig akár 32-33 millió forintra. A mátyásföldi és sashalmi jobb állapotú villaépületek ára 90-100 millióról indul, az árpádföldi Dallas-házaké pedig 60-70 millió forint között mozog. Az elemzésvezető elmondta: tapasztalatuk szerint a pesti oldalon sok vevő vár a moratórium feloldására, abban bízva, hogy a mostaninál is alacsonyabb áron juthat lakáshoz. Szerinte azonban ez nem lesz jelentős hatással az árakra, mert a vevőket kivéve minden szereplő ellenérdekelt az árak lenyomásában.
