Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egy épület energiamérlege nagyban függ attól, mennyi hő vész kárba a nem megfelelő szigetelés, a rosszul záródó nyílászárók, valamint a gyakori szellőztetés miatt, és mennyi hőt nyerünk "passzív módon": a nap sugarain keresztül és a belső hőforrásokból. Az építési technológia, az alkalmazott anyagok és szerkezetek ugyanis alapvetően befolyásolják, hogy mennyi a falon, padlón, tetőn, ablakon "kiillanó" vagy éppen a hagyományos szellőztetéssel kárba vesző energia mennyisége. Az energiakészletek apadása és az árak folyamatos felfelé araszolása elodázhatatlanná teszi az energiával való takarékoskodást - mondják közel egy évtizede a szakemberek. S hogy mennyire az utolsó előtti órában járunk, alátámasztja, hogy az uniós előírások 2011-től a tagállamokban - folyamatosan - kötelezővé teszik az új épületek passzívházszabványnak való megfelelését. Az új építésnél jóval bonyolultabb a meglévő épületállomány energiatakarékos átalakítása, bár ez a folyamat is elindult állami segítséggel - NEP, Solanova-projekt, panelprogramok stb. -, és úgy tűnik, napjainkban fel is gyorsulhat (KÉK Program - lásd keretben). Ez fontos is lenne, hiszen épületeink zöme energiapazarló, kétszer-két és félszer nagyobb az energiafelhasználásuk, mint az energiahatékony épületeknek.
Fazekas Péter, a Trendhaus Kft. ügyvezetője szerint korántsem bonyolult a használt épületállomány energetikai korszerűsítése. Példaként említi a mai standard készházakat, melyeknél elég a korábbi kétrétegű üvegezésű ablakot háromrétegűre váltani, a hőszigetelést megvastagítani, beszerelni a gépi szellőzést: máris passzívvá, tehát energiatakarékossá válik a készház.
S hogy mi a helyzet a 30-40 éve, esetleg még korábban tető alá hozott épületállománnyal? Arra a kérdésre, mit is és hogyan érdemes felújítani, csak egy gondos tervezés adhat választ. A felújításra, korszerűsítésre szánt összeget sokféleképpen fel lehet használni, de meghatározni azt az optimális megoldást, ami a legnagyobb "hasznot" - vagyis a komfortérzet megtartása mellett az energiaköltségek csökkenését - biztosítja a tulajdonos számára, nem egyszerű feladat. A precíz mérnöki munkával feltárt rejtett hibák, hiányosságok azonban pontos képet adnak az egyes épületek szerkezetéről, energetikai viszonyairól, s ezek ismeretében az energetikai felújítást meg lehet úgy tervezni és el lehet végezni, hogy az épület - az egyedi igényekhez mérten - energiatakarékosan "működhessen". Pályázati források segítségével a bekerülési költségek 30-50 százaléka is elnyerhető, így jelentős mértékben csökkenthető a beruházás megtérülésének ideje - állítja Fazekas.
