Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly az egyszerű eljárások statisztikába vonásával jelentősen, csaknem 62 százalékkal bővült a közbeszerzési eljárások száma az előző évhez képest, így a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó és az uniós támogatásokat felhasználó szervezetek összesen 6611 eljárást bonyolítottak le. Az eljárások összértéke ugyanakkor csökkent az elmúlt esztendőben, 17 százalékkal, 1496 milliárd forintra - mondta tájékoztatóján Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsa (KT) elnöke. A visszaesés oka alapvetően a szigorodó költségvetési feltételekre, a felhasználható magyarországi források szűkülésére vezethető vissza. A visszaesést ugyanakkor mérsékelte az EU-s források felhasználásának növekvő részaránya, ugyanis az eljárások 43 százalékánál, értékben 52 százalékánál használtak fel a finanszírozáshoz ilyen támogatásokat. Az eljárások számának növekedésével és értékének csökkenésével az egy közbeszerzésre jutó összeg 140 millió forinttal csökkent a korábbi 274 millió forintról. Ennek oka elsősorban az egyszerű eljárásokkal kapcsolatos jogszabályváltozás, amely már kötelezővé teszi az ilyen eljárásokról szóló tájékoztató megjelentetését is. Ugyanakkor az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó eljárásoknál is csökkent az átlagos érték (662 millióról 392 millió forintra).
A közbeszerzések értékének 73 százalékát a közösségi értékhatár feletti eljárások keretében költötték el az ajánlattevők. Az EU-s eljárásrendben a legtöbb eljárást (61 százalékot) nyílt eljárási formában bonyolították le, míg a nemzeti rezsimben a hirdetményes, tárgyalás nélküli eljárások domináltak. A nemzeti (új néven egyszerű) eljárásrendben szeptember 15-től bevezették a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, amely lehetővé teszi az ajánlatkérők számára, hogy közbeszerzési hirdetmény közzététele helyett legalább három ajánlattevőtől közvetlenül kérjenek ajánlatot a beszerzés teljesítésére (abban az esetben, ha az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió, az építési munkánál a 80 millió forintot (Napi Gazdaság, 2011. január 17.). Ezt az ajánlatkérők az egyszerű eljárások 8 százalékánál alkalmazták tavaly, az eljárások értéke megközelítette a 13 milliárd forintot. Ismét megugrott a hirdetmény közzététele nélkül (a nyilvánosság kizárásával) lefolytatott közbeszerzések értéke a tárgyalásos eljárásokon belül, a 347 milliárd forintos forgalom 44 százalékát így költötték el, ez 14 százalékos növekedést jelent az előző évi arányhoz képest.
A beszerzések tárgyát tekintve az építési beruházások súlya tovább növekedett, részesedésük az összes eljárásból a 2009-es 48 százalékról 53 százalékra növekedett. A legtöbb eljárást a helyi önkormányzatok és intézményeik írták ki, részarányuk 57 százalékra nőtt az előző évi 52, illetve az azt megelőző 34 százalékról. Az eljárások értékéből is a helyi önkormányzatok részesednek a legnagyobb arányban, 34 százalékban. A közjogi szervek részesedése 26, a közszolgáltatóké 17, a központi költségvetési szerveké pedig 15 százalék. A mikro-, kis- és középvállalkozások nyerték meg az eljárások 79 százalékát, értékbeni részesedésük megközelítette a 48 százalékot.
