Az új csődszabályozás hatálybalépése, 2009 szeptembere óta 7934 vállalat felszámolása indult el 2010 február végéig, ezzel szemben mindössze 42, jellemzően nagykereskedelemmel és ingatlanügyletekkel foglalkozó cég választotta a csődeljárást. Az adósok továbbra is ódzkodnak a csődeljárás indításától - állapította meg a Dun & Bradstreet (D&B) Kft. elemzése. Ennek okai közt említik, hogy az új csődtörvény szerint az adósnak kötelessége értesítenie bankját. Így a korrekt adós érdeke a csődjelentés, míg a tisztességtelen adóst az új szabály a csődeljárás eltitkolására vagy a felszámolási eljárás hitelező oldalról való indításának kivárására ösztönözheti. Ráadásul a csődértesítés elmulasztása esetén csupán 800 ezer forint bírságra számíthat az adós.
A felszámolás alá került társaságok 80 százaléka ekkora már vagyontalan, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete adatai alapján még az első, azaz A hitelezői kategóriába sorolt APEH is kintlévőségeinek csak kevesebb mint öt százalékát tudja behajtani a felszámolások során. A rosszabb besorolású hitelezőknél ez az arány csak néhány százalék lehet. A legjobb helyzetben a jelzáloggal rendelkező hitelezők vannak, átlagosan 90 százalékos megtérüléssel. A jelenlegi törvényi keretek között a vállalatok nem tehetnek mást, mint hogy folyamatosan résen vannak - mondja a D&B. Keleti József ügyvezető igazgató szerint a jelen gazdasági környezetben működő vállalatok esetében elengedhetetlen a tudatos kockázatkezelés, késő akkor cselekedni, amikor baj van. Ha a hitelezők már csak a felszámolás alatt próbálják érvényesíteni követeléseiket, nagy valószínűséggel alig jutnak pénzükhöz. Csődeljárás alatt ugyan nagyobb esély van a tartozások kiegyenlítésére, azonban a csődeljárások száma alacsony. Keleti szerint az üzleti kockázatkezelés jelentősége gazdasági válság idején különösen megnő.
