Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fél éve hatályos módosított csődtörvény leegyszerűsítette ugyan a csődeljárás általános szabályait, az első hónapok mégis azt mutatják, hogy a gazdaság szereplői egyelőre nem ismerték fel a változtatásnak köszönhető új lehetőségeket vagy nem mernek élni azokkal - véli Ember Csaba, a Deloitte-tal együttműködő Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi Iroda ügyvédje. A cégek igyekeznek elkerülni a csődvédelem alkalmazását, ami a szakértő szerint arra vezethető vissza, hogy félnek a megbélyegzéstől, hiszen a gazdaság szereplői ma még bizalmatlanul közelítenek a csődvédelembe "menekült" vállalkozásokhoz. Furcsa ellentmondás, hogy miközben ez a megoldás éppen a vállalatok megszűnését hivatott megakadályozni - egyfajta türelmi időt teremtve a működés, a finanszírozás újraszervezéséhez -, igazi elterjedését a téves piaci közvélekedés megakadályozza.
A jogszabály értelmezésében nehézséget jelent a helyenként pontatlan megfogalmazás - hívja fel a figyelmet Ember. A törvény nem rendelkezik például egyértelműen arról, hogy a hitelezői szavazások, többségi döntések esetén pontosan miként kell meghatározni a követelési aránytól függő szavazatok számát, ami bizonytalanságra adhat okot a szoros szavazati aránnyal meghozott hitelezői határozatok esetén. A törvény egy másik hiányossága, hogy nem biztosítja egyértelműen a befektetők védelmét. A csődvédelem alatt álló társaságba befektető - azt megmenteni kívánó - társaságnak ugyanis a szabályok értelmében nem keletkeznek elsődleges jogai a többi hitelezővel szemben. Így egy esetleges felszámolási eljárásnál a tulajdonosi jogviszony alapján az újonnan (utólag) befektető társaságnak a követelése leghátulra sorolódik akkor, ha a későbbiekben mégis felszámolásra lenne szükség az adóssal szemben.
