Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar közbeszerzési rendszer hatalmas és túlszabályozott, jelenleg alkalmatlan a szolgálat funkció betöltésére, azaz a közpénzek ésszerű felhasználásának biztosítására; a rendszer drága, azon jelenleg sok "élősködő" lóg - mondta Patay Géza, a Magyar Ügyvédi Kamara közbeszerzési és versenyeztetési eseti bizottságának elnöke a Transparency International (TI) Magyarország Beszéljünk a közbeszerzésekről! című rendezvényén. A TI elsősorban korrupciós szempontból vizsgálja a közbeszerzési eljárásokat; felméréseik szerint a rendszerszerű korrupció hazánkban is 20-25 százalékkal drágíthatja a közbeszerzéseket, ugyanakkor ezek gyakran olyan termékek és szolgáltatások megrendelését is eredményezik, amelyek rossz minőségűek, illetve hasznosságuk megkérdőjelezhető.
A magyar közbeszerzési törvényt 2004 óta huszonötször módosították, legutóbb tavaly decemberben, amely nagyrészt idén áprilisban lépett hatályba. A terjedelmét tekintve - jelenleg 422 paragrafusból áll, 25 végrehajtási szabály kapcsolódik hozzá - európai éllovas, ehhez képest az átlag 128 paragrafus, például a negyedik helyezett Lengyelországban 203, a sereghajtó Egyesült Királyságban pedig 49 törvénycikkből áll ez a jogszabály. A sorozatos módosítások újabb és újabb problémákat vetnek fel, illetve a hatalmas szabályrendszer miatt szinte elkerülhetetlen, hogy egy kis hiba bele ne csússzon a lebonyolításba - hívta fel a figyelmet Patay. Az újabb foltozgatások helyett egy új, egyszerűbb törvényt kellene alkotni a beszerzések hatékonyságának növelése érdekében - véli Willinger Kornél, a Magyar Telekom Zrt. T-Systems/Bid és projektmenedzsment-központjának vezetője. A rendszer drágaságával kapcsolatban a szakember megjegyezte azt is, hogy társaságuk az elmúlt években az ajánlattétel során csak papírra több milliárd forintot költött. A decemberben módosított törvényben a jogalkotók hiába rögzítették (ismét új időpontként), hogy 2010-től kötelező lesz Magyarországon is az elektronikus közbeszerzés, a TI rendezvényén jelen lévő, ajánlattevőket és ajánlatkérőket egyaránt képviselő szakemberek egyetértettek abban, hogy néhány nagyobb szereplő kivételével a közbeszerzési piacon jelen lévők többsége jövőre még alkalmatlan lesz ennek lebonyolítására. Az elektronikus közbeszerzés fogalma még nincs megtöltve tartalommal, nem tudni, hogy hogyan működik majd a rendszer, illetve a megfelelő informatikai háttér és szakemberek is hiányoznak az ajánlatkérők oldaláról is.
Az EU-támogatások felhasználására kötelező közbeszerzési eljárásokat kiírni, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és az irányító hatóságok próbálnak felkészülni az uniós ellenőrzésekre, hiszen az EU kiemelten vizsgálja a pénzek szabályszerű elköltését - mondta Szalay Árpád, az NFÜ főosztályvezető-helyettese. Az NFÜ az év elején felhívta a kedvezményezettek figyelmét arra, hogy alapesetben nyílt közbeszerzési eljárást írjanak ki projektjeik megvalósítására, és csak különösen indokolt esetben alkalmazzanak tárgyalásos eljárást. Erre az EU is kiemelt figyelmet fordít, szabálytalanság esetén pedig vissza kell fizetni a támogatást. Szalay példaként a csepeli szennyvíztisztító esetét említette, amelynek közbeszerzési hibái miatt az unió 40 millió eurót követel vissza. (A teljes projekt meghaladja az előzetesen tervezett 430 millió eurót.) A tárgyalásos közbeszerzési eljárást a tervezésre, építésre és üzemeltetésre egyben írták ki, amelyre két ajánlat étkezett, az egyik érvénytelen volt, így az egyetlen érvényes ajánlatot benyújtóval kötött a főváros szerződést. Az NFÜ tervei között szerepel, hogy nemcsak utólag ellenőrzi a közbeszerzések lebonyolítását, hanem a pályáztatás folyamatában, a projektgazdáknál is folytat majd vizsgálatokat - tette hozzá a főosztályvezető helyettes.
