A közbeszerzési eljárás egyetlen ajánlattevőjeként, majd nyerteseként a Transman Közlekedési Rendszergazdálkodási Tanácsadó Kft. készítheti el január végéig – 52 millió forintért – azt a tanulmányt, amely ismerteti azt az üzleti modellt, hogy miként működhet együtt a helyi és a helyközi közlekedési társaságok elektronikus díjfizetési rendszere – tudta meg lapunk Denke Zsolttól, az ajánlatkérő BKSZ Budapesti Közlekedésszervező Kht. ügyvezető igazgatójától. A tanulmánynak azért kell elkészülnie a jövő év elején, mert a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Zrt. hasznosítani szeretné a chipkártyás díjfizetés bevezetésére szóló tenderének újabb kiírásakor.
A BKV már többször nekifutott az elektronikus díjfizetési rendszer kiépítésének, legutóbb például egy évvel ezelőtt az eredményhirdetés előtt fújta le a tendert. A utolsó körbe akkor az EDS Magyarország Kft. és a T-Systems Zrt. jutott; a rendszer kiépítését 2007 végére tervezték. Az első szakaszban a kisföldalatti (M1) új ellenőrző rendszere készült volna el, ezt követően terjesztették volna ki az elektronikus jegyet az M2-es és az M3-as metróra, majd a HÉV-re és végül a földfelszíni tömegközlekedési járművekre. Az elképzelés szerint az Elektra chipkártyás beléptetési rendszer teljes, 15-20 milliárd forintra becsült beruházási költségét a nyertes pályázó finanszírozta volna, míg a 10 éves működtetés során a BKV üzemeltetési (rendelkezésre állási) díjat fizetett volna a cégnek. Információink szerint elképzelhető, hogy ez a modell egy újabb pályázat esetén változik.
A BKV azért is támaszkodna a tanácsadó megállapításaira, hogy a rendszer kompatibilis lehessen a többi közlekedési társaság később bevezetendő e-díjfizetési gyakorlatával. Szeretnék elkerülni, hogy a díjfizetés során „szigetek” alakuljanak ki – ami egyes nyugati országokban nem ritka –, a cél az, hogy a különböző díjhordozók átjárhatók legyenek – tette hozzá Denke Zsolt. A kártyának országos szinten egységes platformon kell működnie. A Transmannak tehát egyebek között le kell írnia az ezt garantáló üzleti modellt, és arra is választ kell adnia, hogy miként valósulhat meg a szolgáltatók közötti elszámolás. Ha ugyanis valaki – aki gyakran vesz igénybe tömegközlekedési eszközöket – azt a megoldást választja, hogy éves budapesti egyesített bérletet vásárol a BKV-nál, ám azt a MÁV vagy a Volán járatain is használja, akkor a szolgáltatóknak el kell számolniuk egymással aszerint, hogy az utas milyen mértékben vette igénybe a cégek szolgáltatásait. De emellett várhatóan arra is lehetőség lesz, hogy valaki feltöltse a kártyáját és azt érvényesítse a különböző közlekedési eszközökön, sőt a parkolások során is.
