Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A napokban újabb pályázatot írt ki a Csepeli Fémmű Rt. vagyonára a társaság felszámolását végző Tízek Kft. A Csepeli Acélszalag Kft. 100 százalékos üzletrészéért továbbra is 360 milliót, míg a cég által használt 1,8 hektáros területért 230 millió forintot szeretne kapni a felszámoló. A legutóbbi, márciusi pályázathoz képest jelentős változás, hogy egy tételbe vonták össze a jelenleg is működő, 270 dolgozót foglalkoztató fémszalag-divíziót és a már nem termelő csőrúdhuzal-üzletágat, melyek irányára így 6 milliárd forint lett.
A korábbi meghirdetésen a fémszalagvertikumhoz tartozó különféle gépekért és berendezésekért, valamint a 3,4 hektár össz-alapterületű ingatlanegyüttesért még 3,5 milliárd forintot, míg a csőrúdhuzal-divízióhoz tartozó, valamivel több mint 11 hektáros ingatlanért 5 milliárd forintot kértek. Az alacsonyabb irányárat a Tízeknél azzal magyarázták lapunknak, hogy ugyan több érdeklődő is van a vagyonelemekre, ám a korábbi áron nem érkezett komoly ajánlat. Értesülésünk szerint a két divízióra aspirálók között szakmai és pénzügyi befektetők is vannak. Előbbiek között német, olasz, orosz és szerb rézkohászati társaságok is megtalálhatók, amelyek akár tovább is működtethetik a csepeli gyárat, utóbbiak pedig elsősorban logisztikai központot alakítanának ki a területen.
A mostani, május 20-án záruló pályázatban szereplő negyedik tétel a már nem termelő gépekből összeállított csomag. A 300 berendezés irányára most 150 millió forint. A márciusi meghirdetéskor ebben a csomagban még 492 tétel szerepelt 250 milliós irányáron, ez azonban nem jelenti azt, hogy a felszámoló 100 millió forintot kapott volna a gazdára találó gépek után. A vételár ennél kevesebb volt, de a pontos összeget és a vásárlók kilétét nem kívánták felfedni a Tízeknél.
Magyarország legnagyobb rézkohászati vállalata, a rézből készült szalagok, rudak és huzalok gyártásával foglalkozó Csepeli Fémmű két éve jelentett csődöt (NAPI Gazdaság, 2003. február 13., 4. oldal). A rendelkezésre álló idő alatt azonban a cég nem tudott megállapodni hitelezőivel, így az eljárás felszámolásba fordult. A társaság vesztét részben az okozta, hogy 2001-ben jelentősen csökkent a piaci kereslet a rézalapú félgyártmányok iránt és visszaesett a réz világpiaci ára is. Tovább növelte a társaság gondjait a forint erősödése: a termékeinek nagy részét, mintegy 70 százalékát külföldön értékesítő cégnek ez éves szinten több száz millió forint veszteséget okozott. A csőd szélén egyensúlyozó Csepeli Fémműnek az utolsó lökést az adta, hogy 2002 végén a működését finanszírozó öt bank közül a legnagyobb váratlanul szerződést bontott vele. A társaság csaknem 4 milliárd forinttal tartozik hitelezőinek, igaz, ebből 1 milliárd a vitatott követelés.
