Az uniós csatlakozásig hátralevő alig egy évet a magyarországi vállalkozások a közbeszerzés révén kihasználhatják az EU belső piacának megismerésére - véli Kerekes Pál, a uniós pályázatokat kezelő Bau-Dok Alapítvány alapítója. A közbeszerzésnél ugyanis a teljes jogú tagság után sem lesz a magyar vállalkozóknak több joga, mint amennyit az 1991-ben aláírt társulási megállapodás adott. Sok tapasztalatot lehet szerezni a tendereken való rendszeres indulással. Az egyes tenderdokumentációk lefordításának, kitöltésének, beadásának költsége jól becsülhető. Egyetlen igazi kockázati elem a tenderdokumentáció megkérése. Előfordulhat ugyanis, hogy bár a magyar vállalkozó kifizeti az árát, mégsem jut időben a tenderdokumentációhoz. A pályázat beadásához az első feltétel az időben megkapott tenderinformáció. A tenderfüzet megkérése alapfeltétele, ám gyakran buktatója is a pályázatok beadásának. A tagállamok többségében ugyanis az ajánlatkérők burkoltan részt vesznek a belföldi piac védelmében, ezért nem könnyítik meg a tenderdosszié megszerzését a nem saját országbeli pályázóknak, ezzel próbálják meg helyzetbe hozni a hazai vállalkozókat. Amíg 1997-ben még kuriózum volt egy Magyarországról érkező kérés, az ajánlatkérők fontolgatás nélkül elküldték a dossziét. Az 1998-1999-ben kezdődő csökkenő tendenciát valószínűleg a magyar konkurenciától való félelem magyarázta - véli Kerekes. 2000-ben az okozhatta a tenderküldési hajlandóság növekedését, hogy a kormányzati ajánlatkérők 100 százalékban teljesítették a kéréseket.
Egyre gyakrabban ajánlják fel a pályázatkiírók az internetes hozzáférést a tenderfüzethez, illetve az e-mail formájú megküldést. Ennek előnye az, hogy szinte azonnal hozzá lehet jutni a tenderfüzethez, a 4-5 napos postai várakozási idő nélkül, a tanulság pedig az, hogy ma már a számítógép és az internet-hozzáférés egy pályázó alapfelszereltségéhez tartozik. Az internetes beadás lehetőségére még nem volt példa, az ajánlatkérők ragaszkodnak az eredeti aláíráshoz, illetve kérik a kiküldött eredeti példányokat kitöltés után visszaküldeni. A dolgokat megnehezíti, hogy egy magyarországi pályázónak gyakorlatilag nincs jogorvoslati lehetősége. A tenderdossziékért az ajánlatkérők általában olyan mértékű díjat kérnek, ami az előállítási és postaköltséget fedezi. Ez jellemzően 10-30 euró, de néhány országban a tenderdokumentációk túlnyomó többsége ingyenes, ilyen például Franciaország és ilyenek a skandináv államok is.
