Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EB Magyarország uniós csatlakozásra való felkészültségéről készített 2001-es jelentése az ország közbeszerzési szabályait és gyakorlatát is értékelte. A jelentés megállapítása szerint a közbeszerzési jogszabályok harmonizációja az előrehaladt, bár további erőfeszítések szükségesek a határértékek és határidők, a kivételek, az értékelési szempontok terén és a nemzeti preferencia eltörlése tekintetében. Az EB szerint egyes közüzemi szolgáltatók nem esnek a közbeszerzési törvény (kbt.) hatálya alá. A további jogharmonizáció végrehajtásával nem szabad várni az új közösségi szabályok megalkotásáig.
Az EB-jelentés a korábbiakhoz hasonlóan idén is nehezményezi, hogy Magyarország nem alkalmazza a közbeszerzési szabályokat az autópálya-építésre. A testület szerint biztosítani kell a közbeszerzések átláthatóságát minden ágazatban, a kormányzat minden szintjén, különös tekintettel a nagyszabású állami infrastruktúra-fejlesztésekre. A közösségi vívmányok nem adnak lehetőséget a közbeszerzés mellőzésére a szerződések átstrukturálása útján vagy az állami munkák kivitelezésének névleg magán-, de valójában állami felügyelet alatt álló cégekre való átruházásával. Az EB szerint Magyarországon már működnek a közbeszerzésre vonatkozó közösségi vívmányok végrehajtásához szükséges intézmények. Ugyanakkor tovább kell növelni a közbeszerzési hivatalokban és felügyeleti szervekben dolgozó szakemberek számát, valamint fejleszteni a hivatalok információs rendszerét.
A EB megállapításai között tárgyi tévedések is vannak, ezek egy része már a korábbi jelentésekben is felbukkant - véli Németh Anita, az Igazságügyi Minisztérium (IM) európai közösségi jogi főosztályának vezetője. Véleménye szerint a magyar kbt. már nagyban igazodik az uniós előírásokhoz. Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban jelenleg is tart az új közbeszerzési irányelvek kidolgozása, az IM a kbt. átfogó módosítását 2002-ben dolgozza ki (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 13., 7. oldal). Az uniós előírásokat is figyelembe vevő kisebb változtatások viszont már január 1-jével életbe lépnek, hiszen a parlament a pénzügyi törvénycsomag részeként elfogadta a kbt. 13 paragrafust érintő módosítását. Hazánknak az EU-szabályokat teljes egészében a csatlakozást követően kell alkalmaznia. A közösségi jog ugyanakkor lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy az uniós előírások mellett saját, nemzeti szabályozást is alkalmazzanak a közbeszerzésekben. Így lehetőség van alacsonyabb értékhatárok alkalmazására is a közbeszerzésekben. A preferenciális szabályokat (kbt. 35. és 59. paragrafus) Magyarország az EU-megállapodás értelmében a csatlakozás időpontjáig, legfeljebb 2004. február 1-jéig fenntarthatja. Tájékoztatása szerint a közszolgáltatók - az EB-jelentéssel ellentétben - alapvetően a kbt. hatálya alá tartoznak. Az autópálya-építéssel kapcsolatos észrevételek viszont a közösségi jog alapján elfogadhatóak - mondta a főosztályvezető.
Domokos Erika
