A kinnlevőség-kezeléssel foglalkozó IB-nek a kelet-közép-európai országokról szóló legfrissebb jelentése szerint Szlovénia mellett Magyarország is a legjobb kockázati besorolást érdemli a térségben a fizetésképtelenség tekintetében. Az IB anyavállalata, a francia Coface exporthitel-biztosító által kialakított országkockázati rendszer hét kategóriába sorolja az egyes országokat. A befektetői szempontból legkisebb kockázatot jelentő kategóriába tartozik Görögország és Olaszország kivételével az Európai Unió összes tagországa. Ezekben a stabil gazdasági és politikai körülményeknek köszönhetően a nemfizetés valószínűsége rendkívül alacsony, a cégek fizetőképessége kiemelkedő. A következő, tehát az EU-tagországok utáni legkisebb kockázatú csoportba sorolja a jelentés Magyarországot és Szlovéniát. A minősítési rendszer utolsó három kategóriájába tartozó országok már egyértelműen csak spekulatív szándékú befektetőknek ajánlhatók, a nemfizetés veszélye itt már túllépi az elfogadható szintet. Ezekben az országokban a bizonytalan gazdasági és politikai körülmények a már jelenleg is meglehetősen rossz fizetési képességek további jelentős romlását okozhatják. A teljesítések elmaradása, illetve a késedelmes fizetések komoly kockázatot jelentenek az oda exportáló vállalatoknak. Az IB szerint a még vállalható kockázat határa Litvánia és Bulgária között húzódik; az utóbbiba irányuló kivitel megtérülése a tapasztalatok szerint felettébb kockázatos. A sort Oroszország és Románia zárja.
A Coface adatbázisából (ez a világ mintegy 35 millió vállalatáról rendelkezik céginformációval) dolgozó IB a különböző országokban tevékenykedő cégek nemfizetési eseteit összevetette a világátlaggal. A négy visegrádi ország és Szlovénia adatairól egyaránt elmondható, hogy többnyire a világátlaghoz közelítenek. Lengyelország, Csehország és Szlovákia cégeinek fizetőképessége az elmúlt években a világátlagnál roszszabb értékeket mutatott. Az áttörést a 2000-es év jelentette, amikor is mindhárom ország megközelítette az átlagot. Az utóbbi időben Csehország már az átlagnál jobb értékeket is fel tudott mutatni. Szlovénia és Magyarország öt éve a világátlag körül mozog, hol jobb, hol gyengébb teljesítményt produkálva.
A magyar társaságok esetében a fizetésképtelenségi esetek számának növekedése összhangba hozható a magyar vállalkozásokat az utóbbi időszakban érintő szabályozásokkal, mint a kft.-k kötelező tőkeemelése, a szövetkezeti külső üzletrészekre vonatkozó törvény. A felszámolás vagy csődeljárás alá került cégek elhúzódó kifizetéseikkel vagy a hitelezői igények elégtelen kiegyenlítésével rontják a statisztikát. Keleti József, az IB munkatársa a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy számításaik szerint várhatóan év végére megfordul az utóbbi évek romló tendenciája, és ismét a világátlagnál jobban fizető magyar vállalatokról tanúskodnak majd a számok.
(NAPI)
Csendes Iván