Versenyfutás indult a közbeszerzési törvény módosítása kapcsán - nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Perlaki Jenő országgyűlési képviselő, aki az Országgyűlés közbeszerzési bizottságának tagja. Nemrég az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. elnök-vezérigazgatója, Gansperger Gyula beszélt a bizottság előtt arról, hogy megítélése szerint a törvény bonyolult, nehézkes, rugalmatlan, hosszú, és nem egyértelmű, illetve egzakt (NAPI Gazdaság, 2000. november 4., 1-3. oldal). Gansperger a módosítás mellett érvelt azzal is, hogy a törvény árfelhajtó, túl szigorú, és a kelleténél nagyobb nyilvánosságot ír elő. A privatizációs szervezet szerint meg kellene határozni az eljárások határidőit, az értékelés egyértelmű szempontrendszerét is. Néhány nappal ezt követően pedig az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) magyarországi irodája állt elő a törvény módosítására vonatkozó javaslattal (NAPI Gazdaság, 2000. november 7., 4. oldal).
Az AmCham négypontos javaslata néhány pontban eltért az ÁPV-étől. Például a jelenleginél nagyobb nyilvánosságot és átláthatóságot tartanak kívánatosnak. Megítélésük szerint a beszerzés tárgyának pontos meghatározása után az áron és referenciákon kívül nem szükséges más, érdemi értékelési paraméter. Továbbá úgy vélik, hogy a törvényességi észrevételhez, panaszhoz biztosítani kellene az információk elérhetőségét, valamint szükségesnek látják a törvényszegést követő szankciók szigorítását is.
A Perlaki-féle törvénymódosítás mindkét javaslatcsomagból vesz át elemeket - mondta a képviselő. Lapunkhoz eljuttatott tervezetében - amelyet legkésőbb januárban az Országgyűlés elé kíván terjeszteni - megemlíti, hogy megfontolandónak tartja a leggyakoribb és legnagyobb kiadást jelentő közbeszerzések összehasonlító árainak a Közbeszerzési Értesítőben való megjelentetését, ugyanott tenné közzé az ajánlatkérő által meghatározott irányárat is. Amennyiben az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő által meghatározott irányár meghaladja az értesítőben az adott beszerzéstípusra érvényes irányárat, az ajánlatkérő köteles lenne részletesen indokolni, hogy miért hajlandó a magasabb árat elfogadni.
Az irányárat 10 százalékkal meghaladó ajánlatot figyelmen kívül kellene hagyni, ha pedig valamennyi ajánlati ár meghaladja ezt a határt, az ajánlatkérőnek joga lenne eredménytelennek nyilvánítani az eljárást - mondta Perlaki. Az érvényes ajánlatot tett felek betekinthetnének a győztes ajánlatba és szerződésbe. Az ajánlatok tartalma, amely az elbírálás alapját képezi, nem tartozik az üzleti titok körébe, titkos kezeléséhez nem fűződhet méltányolható érdek - tette hozzá a képviselő. A jogorvoslati határidő 8-ról 15 napra változna. További fontos pontja a módosításnak, hogy e határidő lejártáig tilos lenne 100 millió forint feletti értékű beszerzésre vonatkozó szerződés megkötése.
A felelősségek egyértelműsége miatt a beszerzést követően az ajánlatkérő egyszemélyes felelőse tanúsítványt tenne közzé a Közbeszerzési Értesítőben arról, hogy a győztes ajánlat szerint kötötte meg a szerződést. A hazai ajánlattevők speciális előnyeit - néhány kivételével - törölnék.
A tervezet értelmében az adható pontszámokat úgy kellene hozzárendelni az egyes ajánlatok részszempontoknak való megfeleléséhez, hogy minden esetben a legjobban megfelelő kapja az adható maximális pontszámot, a többi ajánlatokat a megfelelőség arányában pontoznák. A minősített ajánlattevőknél nem kellene előminősítést végezni.
Bohus Péter
