A múlt csütörtökön a Gellért Szálló parkolójában vesztegetésen ért Székely Zoltánt immár zsarolással is gyanúsítja az ügyészség. A bizonyítékok súlya miatt kedden Polt Péter legfőbb ügyész kérelmére az Országgyűlés felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát, így rendőrségi eljárás kezdődhet Székely ellen. Balla Dániel, aki a pénzt átadta Székelynek, azt állítja: a képviselő megfenyegette, hogy ellehetetleníti vállalkozását, a tíz éve 6,8 millió forintos törzstőkével alakult Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft.-t. (Balla cége önkormányzati csatornaberuházásokra jelentkezett, és el is nyert egy szigethalmi megbízást.) Balla a fenyegetés után az ügyészséghez fordult. A jegyzőkönyvbe vett sorszámú bankjegyekből álló húszmillió forint átvétele közben tetten ért Székely először tavaly került a figyelem középpontjába. A képviselő akkor - a bizottság tudta nélkül - bejelentette, hogy hat önkormányzat csatornázási beruházásai kapcsán tapasztalt törvénytelenségek miatt feljelentést tesz a rendőrségen. A képviselő következő botrányát Font Sándor MDF-s képviselő robbantotta ki. Font kiderítette, hogy Székely egy korábbi vállalkozásából kollégáját kérte fel a bizottság szakértőjének. Ráadásul a közös érdekeltségek miatt a szakértő és Székely is olyan iratokhoz juthatott hozzá - esetleg éppen konkurens vállalkozásokról -, amelyek tisztességtelen előnyökhöz juttathatták a céget. Ezt követően Font Áder Jánoshoz fordult, aki viszont nem ítélte összeférhetetlennek Székely státusát. Ugyanakkor az is kiderült, hogy Székely a környezetvédelmi minisztériumnál lobbizott egy korábban visszautasított csatornázási pályázat sikeréért, amelyben egyes hírek szerint Székely egyik korábbi cége is érdekelt volt.
A bizottság elnökét adó Független Kisgazda- és Földmunkás Párt (FKGP) tegnapelőtt úgy döntött, hogy Székely Zoltán székét Kiszely Katalin veheti át. A bizottság eddigi tagjaként Székelyt gyakran bíráló Kiszely helyét pedig Tóth Imre foglalja el (NAPI Gazdaság, 2000. október 18., 3. oldal). Az új elnök lapunknak elmondta, hogy változtatni kíván a bizottság munkamódszerein. Székelyt a bizottság szinte valamennyi tagja gyakorta bírálta, elsősorban "maszek" vizsgálódásai miatt. Székely ugyanis gyakran felhasználta egy másik bizottságban szerzett információit, és előfordult, hogy a közbeszerzési bizottság tudta nélkül kezdett magánakciókba. Kiszely ezzel kapcsolatosan közölte, hogy a Székely által beszerzett dokumentumokat - amelyekről még csak nem is tudják, milyen alapon kérte be azokat - az új elnök haladéktalanul vissza kívánja szolgáltatni az önkormányzatoknak, illetve a vállalkozásoknak. Ugyanakkor a Székely által korábban foglalkoztatott szakértő munkájára - akiről a bizottság egyik tagja, Font Sándor kiderítette, hogy Székely korábbi vállalkozásának alkalmazottja - a továbbiakban nem tartanak igényt. Karl Imre, a bizottság alelnöke a pénteki ülésen Székely vesztegetési ügyével kapcsolatban elmondta, hogy rendkívül sajnálatosnak tartja az esetet, már csak azért is, mert az ügy egy olyan parlamenti képviselőt érint, aki éppen a közélet tisztaságát javítani hivatott bizottság elnöke is egyben. A bizottság az ügy korai stádiumára hivatkozva csak később kívánja kialakítani álláspontját az esetről - mondta az alelnök.
B. H. P.
**** KERETBEN ****
Qualnet: a hálózati szakértő
A Mahart 1996-ban végezte az első, a közbeszerzés hatálya alá eső fejlesztési tevékenységét. Mára viszont a magyar hajózás rendkívül nehéz helyzetbe került, nem kapja meg ugyanis az ágazat fejlesztéséhez szükséges állami támogatást, így az elöregedett eszközállomány és a jugoszláviai háború okozta üzletkiesés jelentős forrásgondokat okoz - tájékoztatta az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságát Szalma Botond, a Mahart vezérigazgatója. A Mahartot mára a szükséges fejlesztési költségek mellett mintegy 800 millió forintos adósság is terheli - tette hozzá. A hajózási vállalat nehézségeit sorolva Szalma elmondta még, hogy jóllehet a magyar szállítmányozás 3 százaléka vízi úton zajlik, ennek ellenére a büdzséből a hajózás a közlekedési infrastruktúrára elkülönített összeg 0,03 százalékát sem kapja meg. A vezérigazgató kitért arra is, hogy a cég az utóbbi 10-15 évben nem végzett beruházást, a bevételek pedig a jugoszláviai Duna-szakasz hajózhatatlansága miatt visszaestek. Így fordulhat elő az, hogy a Mahart a közbeszerzési pályázatokon csupán mint ajánlattevő vesz részt, s nem pedig pályáztatóként szerepel. (A Mahart előtt a bizottság meghallgatta Nyíregyháza polgármesterének beszámolóját - NAPI Gazdaság, 2000. október 12., 8. oldal - a város közbeszerzési gyakorlatáról.)
