A színház barátait egy több mint két évezredet felölelő időutazásra hívja a Budapesti Művelődési Központ. A hallgatók január végétől május végéig tartó, kéthetenként jelentkező sorozatban bepillantást nyerhetnek a mindenkori kulisszák mögé, sőt még azon is túlra: megtudhatják, milyen eszmék, ideálok mozgatták az egyes korok színházait, milyen darabokhoz volt kegyes a közönség, kiknek kedvezett a hatalom és kik azok a szerzők, akiket csak az utókor emelt piedesztálra. Szó esik színészi módszerekről, filozófiáról, építészetről, zenéről, táncról. Január 20-án a sorozat "Thespis kordélyán, avagy színház kecskebőrbe bújva" címmel indul, betekintést nyújtva a görög és római színházakba. Ezt a középkor, majd az Erzsébet-kori színjátszás (Globe Színház, Shakespeare) ismertetése követi. Ezután Corneille, Racine és Moliére világával ismerkedhetnek a nézők, a magyar színjátszás kezdetével, a magyar dráma kibontakozásával pedig a német felvilágosodás után foglalkoznak. Csokonait, Vörösmartyt, Szigligetit, Katona Józsefet, Madách Imrét Ibsen Babaháza követi. A naturalizmushoz "A megölt kanári, avagy a negyedik fal leomlik" címet választották, a sorozatot pedig Sztanyiszlavszkij munkássága, Csehov és az abszurd színház zárja. A búcsúrendezvény címe: Színházba belépni csak levetett cipőben szabad.
