Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Elsősorban az üzletemberek kedvelik a gyorsvasutat, hiszen a pályaudvar rendszerint a város közepén található, ráadásul az utazás is kényelmesebb és dolgozni is jobban lehet. Franciaroszágban már 1981 óta rendületlenül robog a TVG. A kezdetben 260 km/órás utazósebességű gyorsvasút először Párizs és Lyon között ingázott, ma már viszont összesen 1800 kilométer hosszú sínpáron közlekedhet, ráadásul több mint 300 km-t tesz meg óránként. Az eltelt negyed évszázad alatt több mint kétmilliárd kilométert tettek meg a vonatok, melyeken ma már számos kényelmi szolgáltatás, többek között szélessávú internet-hozzáférés is az utasok rendelkezésére áll. Korát meghazudtoló módon még mindig képes rekordok megdöntésére a TGV: egy módosított szerelvény tavaly megközelítette az 575 km/órás sebességet, amellyel a valaha volt leggyorsabb kerekeken gördülő vonat lett.
Az európai gyorsvasút másik büszkeségeként az Eurostart szokás emlegetni. A Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő vasút története szorosan összefonódik a Csalagútéval, melynek befejezése után, 1994 novemberében száguldhatott át rajta 300 km/órás utazósebességgel az első Eurostar. Az eddigi rekord - persze nem hétköznapi körülmények között - a 2 óra 3 perces utazási idő London és Párizs között. Eurostar név alatt fut az olaszországi gyorsvasút is, a két vállalatnak azonban a látszattal ellentétben semmi köze egymáshoz. Az Eurostar Italia szerelvényei Nápoly és Firenze, valamint Turin és Novara között közlekednek, 300 km/órás utazósebességük miatt pedig az autózásnál lényegesen hatékonyabbak.
Ha technikáról van szó, akkor a japánokat sem kell félteni. Ők büszkélkedhettek a legelső igazi gyorsvasúttal, hiszen a Sinkansen már 1964-ben 210 km/órás utazósebességgel ingázott két város között. A 2500 kilométer hosszú hálózat valamennyi fontos várost egy láncra fűz fel, melyet a négy japán vasúttársaság használ. Japán elsősorban mágnesvasútjairól híres, melyeknél egy mágneses mező felel a szerelvény pályán maradásáért. Az így egy centiméterrel a pálya felett lebegő vasút előnyei közé tartozik, hogy a hagyományosnál sokkal kevésbé jelentkeznek a súrlódási és kopási problémák, sokak szerint így gyorsvasútnak inkább ez a megoldás az ideális. Ellene szól viszont, hogy új és nem éppen olcsó pályákat kell miatta építeni, mostanáig pedig mindösszesen 6 km/órával volt képes felülmúlni a TGV rekordját, ami elbizonytalanítja a hívőket. Japánon kívül még Kínában található mágnesvasút, de Németországban is működik tesztpálya.
Mára már nem meglepő, hogy a leghosszabb gyorsvasúti pályával, bő hatezer kilométerrel Kína büszkélkedhet. Ezek képesek elviselni az óránkénti 200 kilométeres sebességet, összesen 850 kilométeres részen pedig 250 felett is lehet haladni. A hatalmas országban szükség is van gyorsvasutakra, hiszen a repülő mellett ezzel lehet hatékonyan lerövidíteni a távolságokat. Az ebben lévő lehetőséget talán a Koreában 2004 óta szolgáló KTX szemlélteti a legjobban: az érintett városokba érkezők 57 százaléka részesíti előnyben a vasutat és mindössze 12 százalékuk választja az autózást.
