A jégvitorlázás, akárcsak a vitorlázás úri sport volt, és ma is csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak. Magyarországon a világháború előtt Balatonfüreden gyűlt össze a jégvitorlázók zöme. A Yacht Club tagjai egész évben hajóztak, hol a hullámokat szelték, hol a jégen siklottak. A kétszemélyes jégszánok bronz korcsolyákon siklottak a minimum 15 centiméter vastag jégen.
A jégszán speciális szerkezet, egyedi építésű, modern változata már csak egyszemélyes és a Detroit News nevű amerikai hírlapnak köszönheti a születését. Ott írták ki az első olyan pályázatot, amelyre azok jelentkezhettek, akik egy könnyebb testű, kisebb, egy személy által kezelhető szánt terveztek. A szánok azóta hatalmas fejlődésen mentek keresztül, egy élvonalbeli versenyző felszerelésének értéke megközelíti az 1,5 millió forintot.
A jégvitorlázók karakán emberek, és a vitorlázást általában életformaként választják - meséli Koltay Gusztáv, a Magyar Vitorlás Szövetség, DN Jégvitorlázó Osztályszövetségének vezetője. A 2004-es jégvitorlás-világbajnokságot hazánkban rendezték meg, amelyre 17 országból 209-en neveztek be. A sportágban az éllovasok az amerikaiak, a svédek, a lengyelek, az észtek és a németek.
A kelet-európai jégvitorlázó versenyzők mindegyike aktívan versenyvitorlázik is. A nyugat-európaiakra és amerikaiakra ez nem jellemző. A sportág elég izolált, időjárásfüggő, a versenyek feltételeit sem lehet mindenhol megteremteni, hiszen egy közel 3 kilométer átmérőjű megfelelő minőségű jégfelületre van szükség. A hideg, jeges telek Skandináviában és Oroszország területén garantáltak, ezért nem csoda, hogy ezek a versenyzők sokkal rutinosabbak. Európában 350, az Egyesült Államokban 200 jégvitorlázót tartanak számon. Ilyen erős mezőnyben remek eredménynek számít a 14. hely, amelyet egy magyar versenyző szerzett meg a tavalyi amerikai világbajnokságon. Az idén megint izgulhatunk a magyar jégvitorlázókért, mert februárban rendezik meg Lengyelországban az Európa- és világbajnokságot, ahol négy felnőtt és egy junior versenyzőnk indul.
