Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Lengyelország bölcsője Poznan és környéke, itt alapították az első lengyel államot, itt építették fel az ország első fővárosait. A régió napjainkra sem vesztett jelentőségéből, az egyik leggazdagabb, legdinamikusabban fejlődő lengyel terület, vásárok, kiállítások, híres rendezvények helyszíne.
Poznan legrégibb városrésze az Ostrów Tumski, itt található az ősi székesegyház, amelynek tornyában két fémkecske déli tizenkét órakor pontosan tizenkétszer öklel össze. A történet hajdan volt, ám igen életrevaló kecskékig nyúlik vissza, akik sikeresen felszöktek a toronyba a szakács és annak főzőüstje elől. A csínyen az akkori uralkodó jót nevetett, öröme a kecskék végleges megszabadulását is jelentette. A város atmoszférája nem véletlenül emlékeztet gazdag európai patríciusvárosok hangulatára, akár Nürnbergben, Augsburgban vagy a Hanza-városokban, a terek, az épületek itt is az elődök kereskedelmi sikereiről és az ezzel járó jómódról árulkodnak. Poznan főterét, belső negyedének utcáit elegáns, többségükben reneszánsz típusú házak ölelik körbe, néhol csúszik be egy-egy gótikus vagy barokk templom. A székesegyházak egyébként zsúfolásig teltek, bár a lengyelek azt állítják, az elmúlt évtizedben itt is csökkent a templomba járó emberek száma, ám magyar szemmel még mindig káprázatos a vallás, a hagyomány Lengyelországban tapasztalt nagy tisztelete. Poznan ma Varsó mellett a leggyorsabban fejlődő lengyel város, rengeteg külföldi cég nyitott irodát, hozott be működő tőkét, izgalmas és nyüzsgő a kulturális élete, élénk az idegenforgalma, a sportélete és hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a vásárok és kiállítások megrendezésére: üzletemberek ezrei érkeznek a Párizs és Moszkva között félúton fekvő hatszázezer lelkes lengyel metropolisba.
Poznan mellett a régió két másik városa érdemel különös figyelmet. Az egyik Gniezno, amely szintén volt főváros a lengyel államiság hajnalán (Poznan csak a X. században vette át ezt a szerepet), így történelmi fővárosnak is hívják. A város ősi központja egy gótikus székesegyház és környéke, előbbi azon az altemplomon épült, amely tényleg a legrégibb kultikus idők nyomát őrzi, még a VIII. századból, amikor is az egyik szláv törzsnek, a polanoknak állt itt vára. Ezerháromszáz évvel később II. János Pál is a székesegyház dombjáról beszélt a milliós tömegnek. A másik látogatásra érdemes város Torun, a német lovagrend által alapított település, ahol egyébként a heliocentrikus világkép felismerője, Nikolaj Kopernik (Nicolaus Copernicus) is született. A toruni óváros egésze mára a világörökség része, az egyik legemlékezetesebb műemlék a tudós háza mellett a híres ferde torony, amely legalább olyan ferde, mint világhírű itáliai társa.
