A struktúraváltás következtében az igen magas aktív ágyszámok csökkentésével közelebb kerültünk az uniós átlagokhoz, de az idei első negyedév végére kialakult értékek még mindig magasabbak azoknál - derül ki az egészségügyi miniszter jogszabályban előírt beszámolójából, amelyet az egészségügyi bizottságnak nyújtott be. Míg ugyanis nálunk százezer lakosra ekkor (szemben a két évvel korábbi 576-tal) 431 aktív ágy jutott, a régi uniós tagoknál ez az érték 389, és a bővítés utáni átlag is 406 - az összehasonlításhoz használt 2005. évi adatok alapján. A krónikus ágyak számánál (amelyeknél tudatos növelés következett be) még jelentősebb a hasonló összevetésben mért különbség, amit a teljes ágyszám alakulása mutat.
A régiókat áttekintve a jelentés megállapítja: összességében mind a hét régióban valamelyest növekedett az onkológiai ellátás ágykihasználtsága. A szakmák túlnyomó részében 2008-ra stabilizálódott az ágykihasználtság nagysága, érdemi kapacitáshiányt a tárca nem észlelt.
Az aktív fekvőbeteg-szakellátásban az átlagos ápolási idő a beszámoló szerint a struktúraváltást követően csökkent. A 2008. második félévi ápolási időket a struktúraváltás előttiekkel összehasonlítva a csökkenés országosan 7,6 százalékos volt. A hét régió ágykihasználtságára azonban a krónikus ellátás tekintetében nem állapítható meg egységes tendencia, az azonban látszik, hogy a szakmák többségénél a vizsgált időszakban növekedés következett be. A struktúraváltást követően (az egynapos sebészeti ellátások bővítése következtében) az egynapos ellátások számának aránya az egynapos formában is ellátható esetekhez viszonyítva 11,4 százalékponttal emelkedett. Kivétel csupán az Észak-alföldi és Észak-magyarországi Régió volt.
A nem sürgős beavatkozások többségét egy hónapon belül elvégzik a kórházak, de vannak olyan intézmények is, ahol bizonyos operációkra több mint egy évet kell várni. A csípő- és térdprotézisműtétek esetében körülbelül fél év, míg a gerincstabilizáló, gerincdeformitás-műtéteknél már korábban egy év volt (és azóta jelentősen nőtt) az átlagos várakozási idő. A területi különbségeket jól jelzi, hogy az utóbbi beavatkozás esetében a megnövekedett átlagos várakozási idő egy intézmény hosszú várólistájának a következménye, miközben több olyan intézmény is van, amely ugyanerre a műtétre azonnal vagy egy hónapon belül tudja fogadni a betegeket. (Az idei várólisták megtalálhatók az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján.)
A jelentés beismeri, hogy a regionális egészségügyi tanácsok (ret) feladatuknak - ami a megjelölt éves kapacitás újrafelosztása - nem tudtak eleget tenni. Az eredménytelenség oka, hogy miközben egy régió úgy döntött, nem változtat a régió kapacitásfelosztásán, a többinél a retek által hozott határozatokat eljárásjogi és anyagi jogi hibák miatt nem lehetett érvényesíteni.
