Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar, a szlovák és a lengyel felnőttek legalább fele nem zárná ki a magántőke bevonását az egészségügyi ellátás fontosabb területeiből – derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett Tárki-vizsgálat eredményeiből. A kutatás során hat kiemelt területre kérdeztek rá. Ezek esetében a lengyelek ellenzik a legnagyobb arányban a magántőke bevonását, legkevésbé a szlovákok. A magyarok mindegyik esetben a köztes álláspontot képviselik: átlagosan minden harmadik kérdezett véleménye az, hogy e területeken ne játszhasson szerepet a magántőke. A lengyelek és a magyarok a kórházi ellátás orvosi részének „magántőkésítését” ellenzik a legjobban, a szlovákok pedig leginkább a laboratóriumi vizsgálatokból zárnák ki a magántőke bevonását. A szlovákok legkevésbé a háziorvosi ellátás, a magyarok az idősek otthona intézményeinek, míg a lengyelek a fogorvosi és a kórházi ellátás finanszírozása esetében tiltakoznak a legkevésbé az ellen, hogy oda bármilyen magántőkét be lehessen fektetni.
A Tárki Zrt. adatai szerint a felnőtt magyarok az idősotthonok és a kórházi ellátás körülményeinek javítása, azaz az úgynevezett hotel funkció kialakítása esetében támogat leginkább a magántőke bevonását (37-37 százalék). A fogorvosi és a háziorvosi ellátás esetében minden harmadik kérdezett véli úgy, hogy csak az egészségügyben dolgozók tőkéjét lehessen ott befektetni. Magyarországon az egészségügyben a magántőke teljes mértékű kizárása mellett jellemzően az alapfokú végzettségűek és a községekben élők vannak, míg a magánvállalkozások megjelenését támogatók általában a fiatalok, a férfiak, a középfokú végzettségűek és a városokban élők köréből kerülnek ki.
