A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett két gyógyszercég, a Richter és az Egis a magyar gyógyszerpiac kiemelt szereplője, részesedésük együttesen 14 százalékot tesz ki. Jelentős exportőrök, és élenjárnak az itthon gyakran elhanyagolt kutatás-fejlesztésben (k+f), ennek köszönhető, hogy a magyarországi gyógyszeripart a kormány korábban stratégiai ágazatnak nyilvánította. A gyógyszer-gazdaságossági törvényből viszont most úgy tűnik, a stratégia áldozatul esik a költségvetési szempontoknak. Ahogy Marosffy László, az Egis vezérigazgató-helyettese egy sajtótájékoztatón ironikusan megjegyezte: a hazai gyártók akár büszkék is lehetnének, hogy a magyar gazdaságban ez az első terület, amely komolyan hozzájárul a költségvetés rendbetételéhez.
A gyógyszer-gazdaságossági törvénnyel kapcsolatban Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója azt mondta: azzal a kormány többszörösen is öngólt rúg. A hazai gyógyszerszektorban kétezer munkahely szűnhet meg a generikus gyártókat aránytalanul sújtó befizetési kötelezettség miatt (nyereséghányaduk átlagosan 7 százalék az originálisok 40 százalékával szemben, míg befizetéseiknél nincs ilyen különbségtétel). Ráadásul az állam 25 százalékos Richter-részesedése 30 milliárd forinttal értékelődik le a tervezett intézkedések miatt.
A társaság számítása, amely szerint a Richter nyereségét legalább hétmilliárd forinttal csökkentheti az új szabályozás, még optimistának is tűnhet, ebben ugyanis nincs benne az az összeg, amellyel a gyártóknak kellene finanszírozniuk a gyógyszerkassza hiányának túllépését. Az Egis számára – amint a Richternek is – a fix támogatások július elsejétől bevezetett változása már jelentős átalakulást hozott. A kisebbik tőzsdei gyógyszercég 17 termékének árát mérsékelte, ami összességében 3 százalékos árszínvonal-csökkenést eredményezett. A költségvetési hiány pótlását szolgáló intézkedések közül a négyszázalékos szolidaritási adó is sújtja a céget, amely egyébként éppen jövőre kezdi érvényesíteni a végrehajtott beruházásai alapján szerzett adómentességét. Az a módosítás ugyanakkor, amely a k+f költségekkel mérsékli a szolidaritási adó alapját, vélhetően 1,5-2 százalék körüli mértékre csökkenti majd ezt a tételt. A Richter már eddig is adókedvezményt élvezett fejlesztései miatt, itt a k+f kiadások figyelembevétele becslések szerint 2 százalékos szolidaritásiadó-fizetést jelenthet. A gyógyszer-gazdaságossági törvény negatív hatása ezeknél jóval nagyobb lesz.
Az orvoslátogatók utáni regisztrációs díj az Egis esetében mintegy 800 millió forint kiadással jár majd, a Richter 0,8–1,0 milliárdos regisztrációs költséggel számol. Ez már így is a Richter jövőre várt nyereségének 9, illetve az Egis esetében 20 százalékát teszi ki. A legnagyobb kiesést, egyúttal a legnagyobb bizonytalanságot azonban a tb-kassza éves hiányának fedezése okozhatja. A gyógyszerkassza terven felüli költésének 10 százalékát a gyártók és a kormány közösen, az afölötti részt viszont egyedül a gyártók finanszíroznák. Ebből a szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy a 364 milliárdos összeg vagy a most valószínű 287 milliárd számít-e majd kiindulási alapnak (a 2006-os évre szakértők 400 milliárdos kiadást is elképzelhetőnek tartanak). Az alultervezés következményeként – amennyiben a hiány csökkentését célzó kormányzati intézkedések jövőre nem járnak kellő eredménnyel – a gyártók akár százmilliárdon felüli befizetési kötelezettséggel is szembesülhetnek. (Tavaly 20 milliárd volt, idén pedig várhatóan 22,5 milliárd forint a tb-nek visszatérítendő támogatás.) A pontos összeg csak utólag, 2008 márciusában derülne ki, amikor véglegessé válik, hogy mennyit is költött az állam a támogatásokra. A rendszer tehát a többé-kevésbé kalkulálható nyereségkiesés mellett ennél sokkal nagyobb potenciális veszteséget is tartalmaz, amelynek összege teljesen bizonytalan. Nem véletlen, hogy az utóbbi másfél évben, amióta az új törvény első részletei napvilágra kerültek, a tőzsde zászlóshajóinak számító gyógyszerrészvények árfolyama 9, illetve 14 százalékot esett.
Molnár Gergely