Egy utolsó kétségbeesett kísérletet tesz a cég életben tartására a SAS vezetése. Az elmúlt öt év mindegyikében veszteséget termelő skandináv légitársaság drasztikus költséglefaragásba kezd: elbocsát 800 munkavállalót, s további 5 ezret kiszervez külsős cégbe, a megmaradó dolgozóknak pedig súlyos, esetenként húszszázalékos fizetéscsökkentést kell lenyelnie. A társaság ezen túlmenően mintegy 3 milliárd svéd korona értékben eszközöket is értékesít, hogy megfeleljen a tovább működéshez szükséges újabb 3,5 milliárd koronás hitel folyósítási feltételeinek.
A társaság azonban valószínű ezzel sem húzza már sokáig, legfeljebb abban reménykedhet, hogy a csőd előtt egy nagyobb versenytárs felvásárolja. A vállalat ugyanis rendkívül pazarlóan működik, gúzsba köti a skandináv országokban jellemző erős munkavállalói szolidaritás. A SAS például tavaly év végén még mindig 15 ezer alkalmazottal működött, miközben a hasonló hálózatot fenntartó Norwegian alig több mint 2500 fővel ugyan azokat a feladatokat látta el − a konkurens ráadásul olcsóbb, külföldi munkaerővel dolgoztatott. Ennek következtében a SAS 13 dollárcentért repültetett egy kilométeren egy utast, míg a Norwegian ugyanezt 8 centből megoldotta. (Ennek köszönhető, hogy utóbbi cég 166 millió norvég korona profitot ért el tavaly, szemben a SAS 1,6 milliárd svéd koronás veszteségével).
A mostani mentőakcióval legfeljebb két évet nyert a légitársaság, ennyi ideje van a svéd kormánynak, hogy vevőt találjon a vállalatra, különben az a Malév sorsára jut.
