Bolívia a következő hetekben nemzetközi road-show keretében méri fel, milyen fogadtatásra találnának kötvényei a nemzetközi piacon. A dél-amerikai ország 90 éve nem próbálkozott állampapírjai eladásával külföldön, ráadásul az ország nem is túl bizalomgerjesztő képet alakított ki magáról a nemzetközi befektetői közösségben. Bár az ország makroszámai az utóbbi hét évben, Evo Morales hatalomra lépését követően számottevően javultak, Bolívia megítélésének nem kedvez az elnök által végrehajtott államosítási sorozat, amelynek során a távközléstől kezdve a kohászatig sok szektorból szorította ki a befektetőket. Ennek fényében akár meglepőnek is mondható, hogy a külföldi tőkebefektetés a 2005-ös mínusz 295 millió dollárról 850 millió dollárra nőtt 2011-re.
Dél-Amerika legszegényebb országa ezzel együtt is képes lehet eladni a nem túl jelentős mennyiségű, 500 millió dollárnyira tervezett kötvénycsomagját. Az ország makroszámai ugyanis jók: GDP-je az arany-, a lítium- és a földgázbányászat felfutásának és az árfolyam emelkedésének köszönhetően éves átlagban 4,7 százalékkal nőtt az elmúlt hét év során. Az eladósodottság jóval alacsonyabb, mint a szomszéd országokban, mindössze 31 százalékos. A kötvényeladásból befolyt pénzt nem is adósságfinanszírozásra, hanem bányászati, energetikai befektetésre fordítaná a kormányzat.
