A megújuló alapú energiatermelés az Európai Unió bruttó energiafelhasználásának mintegy 12,4 százalékát adta 2010-ben − derül ki az Eurostat tegnap publikált jelentéséből. A megelőző évben 11,7, 2008-ban pedig 10,5 százalékos részarányt képviseltek a zöld energiaforrások. A 27 uniós tagországnak egyenként, illetve a teljes közösség számára megújuló-célértéket meghatározó 2009-es direktíva 2020-ra uniós szinten a teljes energiafelhasználás 20 százalékában írja elő a zöld energia részarányát.
A magyarországi stratégia 14,65 százalékos megújuló-részarányt határozott meg az évtized végére, az Eurostat adatsorában azonban 2010-es magyar adat nem áll rendelkezésre, 2009-nél pedig 8,1 százalék szerepel. Vélhetően az eltérő számítás miatt a magyar energiastratégia 2010-re 7,4, 2011-re 7,3, ez évre pedig ismét 7,4 százalékos megújuló-részarányt fogalmaz meg. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter év eleji írásbeli válasza szerint a tavalyi első háromnegyed évben emelkedhetett Magyarországon a megújuló energiaforrások felhasználása. A KSH adatai szerint a megújuló energiaforrások 2009-ben a hazai primer energiatermelés 17, illetve az energiafelhasználás 7,4 százalékát adták. A kormány a jövő év elejére ígéri a megújuló alapon termelt áram új támogatási rendszere (Metár) megjelenését.
Az unióban a legnagyobb − 24,6 százalék és 47,9 százalék között − arányban Svédország, Lettország, Finnország, Ausztria és Portugália használt megújuló energiát 2010-ben. Az Eurostat listája végén Málta (0,4 százalék), Luxemburg (2,8 százalék) és az Egyesült Királyság (3,2 százalék) áll. A 2006 és 2010 közötti növekedés szempontjából pedig Észtország áll az élen, közel nyolc százalékpontos növekedéssel (24,3 százalékra), a második helyen Románia (17,1-ről 23,4 százalékra) áll, a dobogó harmadik fokán pedig Dánia szerepel, 16,5-ről 22,2 százalékra bővített megújuló-részaránnyal.
