Az árak emelkedése miatt nőtt tavaly mintegy tizedével a pékáru forgalma − derül ki a GfK felméréséből. Az árbevétel több mint kétharmada a kenyérfélék eladásából származik, ötödét adja a zsemle és a kifli, és csak alig 10 százalékát az egyéb péksütemények. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a sós és édes péksütemények, többek között a csiga, batyu, kalács, kuglóf, croissant és ide tartoznak a különböző látványpékségek termékei is.
Az alapélelmiszernek számító kenyérből, kifliből, zsemléből gyakorlatilag minden háztartás vesz, de a sós és édes péksüteményeket vásárló háztartások aránya is eléri a 90 százalékot. A GfK szerint kenyér átlagosan 5-6 naponta kerül a háztartások kosarába és az egy alkalommal megvásárolt mennyiség 2 kilogramm. A továbbra is legkeresettebb fehér kenyér adja a kategória árbevételének kétharmadát. Némileg erősödött a félbarna kenyér pozíciója: 100 forintból 21 forintot erre a kenyérfajtára költenek a háztartások. Az egészségesebb hírben álló barna kenyér, rozskenyér, teljes kiőrlésű kenyér a forgalomból csak elenyésző mértékben részesül.
Zsemlét és kiflit átlagosan másfél hetente vásárolnak a háztartások, egy-egy alkalommal 13-14 darabot. Zsemlét sokkal szívesebben fogyasztanak a magyarok, mint kiflit: minden eladott tíz pékáruból hét zsemle és három kifli. A zsemlék közül a vizes változat, a kiflik közül pedig a vizes és tejes típusok a legkeresettebbek.
