Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európai és közel-keleti üzleti vezetők többsége (64 százaléka) egyetért abban, hogy Európa, mint a világ gazdasági és politikai szuperhatalma, elérte csúcspontját, és jelentősége hanyatlani fog az elkövetkező években − derül ki a KPMG kutatásából, melyben több mint 1500 vezérigazgató és pénzügyi vezető vett részt Európa és a Közel-Kelet 22 országából. Európa jelenlegi gazdasági és politikai problémái ellenére a válaszadók kétharmada úgy gondolja, hogy az euró 5 év múlva is a jelenlegi formájában fog létezni. Üzletmenetük legfontosabb kihívásaként a működés megváltoztatását nevezték meg, hogy elérjék a szükséges költséghatékonysági szintet.
A megkérdezett vezetők jelenleg arra koncentrálnak, hogy felmérjék, milyen kihívásokkal kell szembenéznie Európának mint gazdasági és politikai uniónak. Mostanra már mindenki tudja, hogy a hitelválság az eurózóna periferikus gazdaságaiban nagyon súlyos, és az euró megtartása a szigorú gazdasági intézkedések mellett nagy reálbér- és árkiigazításokat kíván annak érdekében, hogy a versenyképességet visszaállítsák és stabilizálják az államháztartást. A legtöbb felső vezető már észrevette annak realitását is, hogy a hatalom a fejlődő piacok felé tolódik el. Ez nem feltétlenül jelent teljes kilátástalanságot Európa számára. A globális növekedés nem egy zéró összegű játszma, és nincs ok arra, miért jönne ki Európa abszolút vesztesen ebből csak azért, mert más országoknak jobb növekedési kilátásaik vannak. A fejlődő országok gyors növekedése Európa növekedését is segítheti − mondta Jeremy Kay, a KPMG működési stratégiákért felelős csoportjának partnere.
Nem meglepő módon a válaszadók többsége a növekvő olaj- és alapanyagárak miatt aggódik, és 60 százalékuk szerint az értékcsökkenés tovább fogja lassítani a gazdasági kilábalást. Az üzleti vezetők több jelentős téma közül azt találták a legfontosabbnak, hogy üzleti működésüket megváltoztassák a költséghatékonyság érdekében (51 százalék), ezt követte a készpénz- és működőtőke-menedzsment fejlesztése (42 százalék). A harmadik helyen a növekedési lehetőségek kiaknázása sikeres tranzakciókon keresztül (36 százalék) áll, ami tisztán jelzi, hogy a fúziók és felvásárlások újra előtérbe kerültek több szektorban is.
