Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tíz évvel a washingtoni konferencia után június végén Prágában vont mérleget ötven ország a nácik által, illetve a második világháború idején elrabolt műkincsek ügyében. Az eredmény lesújtó, hiszen az 1998-as megállapodás óta csak négy ország tett jelentős erőfeszítést azért, hogy visszajuttassa az inkriminált műtárgyakat eredeti tulajdonosaiknak vagy azok örököseinek - Magyarország nincs köztük. Nem véletlen, hogy a prágai konferencián hazánk csupán nagyköveti szinten képviseltette magát - hivatalosan nem is kapott szót a tanácskozáson -, míg mások államtitkári vagy miniszteri szintű delegálttal. Az egyik kerekasztal-beszélgetésen részt vevő Peresztegi Ágnes ügyvéd kiemelte: a magyar kormányok struccpolitikát követtek ez ügyben, arra számítanak, hogy az örökösök halála után a műtárgyak állami tulajdonban maradhatnak. Példaként Herzog Mór Lipót gyűjteményét említette, amelyből egy tucat értékes festményt próbál visszaszerezni az örökös, Martha Nierenberg - mindeddig eredménytelenül.
Magyarország mellett több mint tucatnyi európai ország került a szégyenpadra: ezek szinte semmit sem tettek a műkincsek visszaadásáért, sőt mindent megtettek azért, hogy elhúzzák a már elindult bírósági ügyeket vagy más módon hátráltassák a döntést. Hazánk például 2007-ben létrehozott egy bizottságot a közgyűjteményekben levő elrabolt képek felderítésére, de a Hiller István vezetésével létrejött testület még egyetlen ülést sem tartott. A prágai konferencia, amely zárónyilatkozattal erősítette meg a washingtoni határozatot, úgy tűnik, csak arra volt alkalmas, hogy megerősítse: továbbra sem sikerül lezárni a második világháborút.
