Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ha végrehajtóval is, de végül a jogos tulajdonosához került a Sigray család képtárának egyik festménye. Amint arról már beszámoltunk (Napi, 2007. november 9-10.), hosszú tárgyalások után peres eljárásban kötelezte a bíróság a Magyar Nemzeti Múzeumot arra, hogy kiadja a főnemesi család képtárának egy darabját. Ez péntek délben meg is történt - ami mind ez ideig példátlan, mert ugyan a magyar állam ellen féltucatnyi hasonló per indult már, de végrehajtáshoz még nem folyamodtak az örökösök.
Az 1947-ben New Yorkban elhunyt gróf Sigray Antal a két világháború közti időszak egyik meghatározó legitimista politikusa volt, 1944-ben a német megszálláskor az elsők között vitték el. Műtárgyainak egy részét már 1943-ban letétbe helyezte, majd ezeket a magyar állam magáénak tekintette és elvette. A Balaton Múzeum és a Szépművészeti Múzeum azóta visszaadta az örökség egy részét, viszont a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Helikon Kastélymúzeum nem. (Állítólag a Nemzeti Múzeum hajlott volna a megegyezésre, de a kulturális tárca nem engedte kiadni a képeket.) Patay Géza ügyvéd végül egy kép esetében próbapert kezdeményezett, ennek megnyerése után következett a mostani akció.
Az állam nem csak ezt a gyűjteményt "tette magáévá". A páratlanul gazdag Herzog- és Hatvany-gyűjteményekről még ma sincs jogerős ítélet. Dános Géza 1948-ban letéti szerződést kötött a Szépművészeti Múzeummal, és 31 képet - köztük Szinyei Merse, Székely Bertalan és Rippl Rónai alkotásait - helyezett letétbe. Az USA-ba távozott Dánosék 1954 óta próbálták visszaszerezni festményeiket - hiába. Első fokon harminc képet nekik ítélt a bíróság.
Négy Munkácsy-festmény viszont 2002-ben visszakerült az egykori tulajdonos leszármazottaihoz. Az Auschwitzban elpusztított Vida Jenő 1944-ben egy kiállításra adta kölcsön képeit a Szépművészeti Múzeumnak, majd a németek bevonulása után a múzeumot bízta meg azok őrzésével. Az állam itt is az elbirtoklás, az államosítás és az állampolgárság kérdésével próbálta megkérdőjelezni Vida, illetve az örökösök tulajdonjogát.
