Csaknem öt órán keresztül tartott a Polgár Galéria október 18-i Zsolnay-árverése, a várakozásnak megfelelően a közönség jól fogadta a ritka lehetőséget. Az egy kollekcióból kikerülő négyszáz tárgy elég pontosan volt beárazva, többnyire néhány licitlépcső-emelkedéssel keltek el. Kivételt képeztek persze a különlegességek, néhány kis tárgy ára pedig elképesztő magasságokba emelkedett. (Az 1916-ban készült pici elefántok esetében például ez azt jelentette, hogy 75 ezer forintos kikiáltási áruk 250 ezerre nőtt.) Az egyedüli negatív meglepetés talán az volt, hogy Amerigo Tot nyolcvanas években készült faliképei visszamaradtak. Az egész kollekció két sztárja az 1900-as papagájos váza és a Nikelszky Géza tervezte 1903-as virágos váza volt; az előbbi 2,2 millió forintos kezdő ára 4,4 millió forint lett, vagyis megduplázódott, az utóbbi 3,2 milliós kikiáltási ára pedig 3,8 millió forintos leütési árrá változott. Igazi szenzációnak azonban a dekortervek számítottak, amelyek eredetiek, a gyárból származnak, valószínűleg a háború utáni zűrzavarban kerülhettek ki onnan - sok gyűjtő - még az USA-ból és Németországból is - kifejezetten ezekért utazott Budapestre. Az aukció előtt egy nappal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elindította a dekortervek védettség alá vételét, ám így is vitték azokat, mint a cukrot: 80 ezer forintos kikiáltási árukat jellemzően 600-650 ezres leütési ár zárta.
