A kalapács alá kerülő közel kétszáz tétel csaknem háromnegyede elkelt a grafikákkal foglalkozó ARTE Galéria március 9-i árverésén, a forgalom 6 millió forint körül alakult. Üzembiztosan nagyjából ezek az adatok szoktak bejönni a ház aukcióin, az átlagos kikiáltási ár most 20 ezer, a leütési pedig 31 ezer 700 forint volt. Nagy meglepetések nem születtek, talán csak az volt feltűnő, hogy rendre többet fizettek a sokszorosított grafikákért, mint az egyedi rajzokért.
A legmagasabb leütési ár 150 ezer forint volt, ezt több műért is megadták. Dési Huber István Budakeszi erdőrészlet című szénrajzának 80 ezres kikiáltási ára emelkedett idáig, Kádár Béla akvarellel színezett ceruzarajza a harmincas évekből, illetve Kass János 1992-es Zsidó ünnepek című, 14 rézkarcot tartalmazó mappája egyaránt 55 ezer forintról jutott a 150 ezres plafonig. Még alacsonyabbról futott fel erre a szintre Gábor Jenő húszas évekbeli tusrajza: a Szent Sebestyén kezdő ára 35 ezer forint volt.
Bálint Endre 1957-es Biblia-illusztrációja 140 ezer forintos alapárán cserélt gazdát, az első tételként indított rézkarc, Aba-Novák önarcképe viszont 17 ezres kikiáltás után 120 ezerért talált gazdára. Ugyanennyit ért Czóbel pipás önarcképe, de itt az induló ár 90 ezer forint volt. Kondor Béla mindkét tétele sikert aratott: az Európa Kiadónál megjelent 10+1 rézkarcának ára 6 ezerről 50 ezerre emelkedett, a Dürer emlékére készített próbanyomaté pedig 44 ezerről 70 ezerre. Korniss Dezső Doboló című színes szignált szitanyomatát 25 ezerért kínálták, végül 95 ezret ajánlottak érte. Patkó Károly ceruzarajzai viszont nem keltek el 44 és 38 ezer forintért (igaz, nem is voltak kiemelkedő kvalitásúak). A katalógus címlapján is szereplő Tichy Gyula-tusrajz leütési ára 36 ezres indítás után 90 ezer forint lett.
