Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több mint harmadával növelte eladásait az idén a Sotheby’s: a világ második legnagyobb aukciósháza 3,4 milliárd dollárt ért el művészeti aukcióin az első tizenegy hónapban, ez 36 százalékkal több, mint egy évvel korábban, jóllehet csak 72 ezer tételt adtak el, ötezerrel kevesebbet, mint 2005-ben. Novemberben egyedül az impresszionista és modern művészeti árverés 238,7 millió dollárt hozott a konyhára, ehhez csaknem 37 millióval járult hozzá Paul Cézanne egy csendélete (NAPI Gazdaság, 2006. november 13., 12. oldal). Az idei növekedés azért is feltűnő, mert 2005-ben az előző évhez képest alig nőtt az eladások összértéke – derül ki a társaság előzetes értékeléséből.
A Sotheby’s és legnagyobb riválisa, a világelső Christie’s International bőven learatta a műtárgypiaci boom hasznát; a fellendülésnek nemcsak az adott lökést, hogy új vevők jelentek meg a világ feljövőben lévő régióiból (mindenekelőtt Ázsiából és Oroszországból), hanem az is, hogy divatba jöttek a kortárs művészek: tíz év alatt megháromszorozódtak áraik. A növekedéshez az is hozzájárult – fejtette ki a Bloombergnek a Sotheby’s vezérigazgatója, William Ruprecht –, hogy a kereslet ismeretében számos gyűjtő elérkezettnek látta az időt az eladásokra.
A konjunktúra a New York-i tőzsdén forgó Sotheby’s papírjainak árfolyamán is meglátszik: idén december 14-ig 74 százalékkal, 31,98 dollárig emelkedett (év közben a 38,64 dolláros csúcsot is megjárta). A teljes éves beszámolót márciusban teszi közzé a ház.
A francia milliárdos, Francois Pinault tulajdonában levő Christie’s nem közöl éves jelentést forgalmáról és profitjáról, bár évente kétszer közzéteszi értékesítési adatait. Ed Dolman vezérigazgató annyit mindenesetre már elárult, hogy impresszionista és modern árveréseik értékesítése 1,26 milliárd dollárra rúgott, 82 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. Mindent összevéve több mint 30 százalékos forgalomnövekedést értek el a tavalyi 3,2 milliárd dollárhoz képest (a végső számok még nincsenek meg). A Christie’s őszi sztárja Gustav Klimt kettes számú Adele Bloch-Bauer-portréja volt, amelyet 87,9 millió dollárért adott el, 40–60 millió dolláros indítás után (NAPI Gazdaság, 2006. november 13., 12. oldal). Nála állították fel idén novemberben a háború utáni műalkotások világrekordját is: Willem de Kooning egy festménye 27,1 millió dollárt ért meg valakinek. Az árak emelkedésének trendje e cím nélküli, 1977-ben készült mű sorsával is demonstrálható: a most 15 millió dolláron indított képet a kilencvenes évek elején 2 millió dollárért vette meg beadója.
