Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fennállásának legsikeresebb árverését tartotta a Kieselbach Galéria december 15-én, a zsúfolásig teli Vígszínházban sorra dőltek a rekordok. Csontváry Kosztka Tivadar mindeddig rejtőzködő festménye a világ legdrágábban eladott magyar képe lett, emellett az összforgalom is átlépte a bűvös egymilliárdos határt. Az összleütési ár 909 millió 570 ezer forint lett – több mint félmilliárdos kikiáltás után –, ami járulékkal együtt 1 milliárd 91 millió 484 ezer forintos forgalmat jelent. A szerelmesek találkozása (Randevú) című, 85 millión kezdő Csontváryra többen is licitáltak; 200 millió felett rendhagyóan nem 20 milliónként, hanem 10 milliós licitlépcsőket ajánlva küzdöttek ketten, végül 230 milliónál koppant a kalapács. A védettségi eljárás alatt álló képet jutalékkal együtt 276 millió forintért viheti el ismeretlen, új tulajdonosa.
Már az árverés előtt érezhető volt a felfokozott érdeklődés, ami a tényleg gyönyörű Csontváry-kép mellett összegyűlt rendkívül erős anyagnak is szólt. Ziffer Sándor fauve-os A nagybányai Zazar-part a régi híddal című képét 14 milliós indítás után 38 millió forinton ütötték le (járulékkal együtt ez 45,6 millió), ami rekord a festő esetében. A Nemzeti Galéria Magyar Vadak kiállítása óta erősödik a kereslet – más résztvevőkkel együtt – Ziffer iránt is, téli tájképe most 15 millió forintért cserélt gazdát. Fényes Adolf képért sem fizettek még annyit, mint most: az 1907-es Látogatás 14 milliós kezdés után 34 millió forintos leütési árat ért el. Ugyanennyit adtak Farkas István Történt valami? című, 24 millión indított 1941-es művéért.
Vaszkó Ödön Koncert című, 1931-es festménye szintén rekordot döntött, 28 millió forintos leütési árával, 15 milliós kikiáltás után. Vaszkó tagja volt a KUT (Képzőművészek Új Társasága) csoportjának, magyarországi kiállításai mellett szerepelt például a Velencei Biennálén és Bécsben, van egy képe a New York-i Whitney Múzeumban is. (Az art deco világához közel álló Koncert a minap a Corvina Kiadó kiadásában, Kieselbach Tamás szerkesztésében megjelent Magyar zene és kép című könyvben is látható.)
Perlmutter Izsák Család című, 12 millión indított művének 20 milliós leütési ára is különlegesen magasnak számít. A jómódú családból származó Perlmutter korának egyik legismertebb művésze volt, külföldön is jól ismerték, művei ma is jelen vannak a világ számos nagy múzeumának állandó kiállításán. 1926-ban a firenzei Uffizi festményt kért tőle – Magyarországról Csók, Rippl, Benczúr, Szinyei és László Fülöp után – legendás önarcképgyűjteménye számára.
Batthyány Gyula 1928-as meseszerű, szürreális festménye, a Napkirály udvarában 14 milliós kezdés után 22 millió forintos leütési árat ért el (ez a tavaszi 24 milliós és az őszi 36 milliós Batthyány-leütések után várható is volt). Munkácsy 1888-as Párbaj című képe is ugyanennyiért talált gazdára, esetében ez megegyezett a kikiáltási árral. Czóbel Béla 1910-es Enteriőrjének ára 5 millió forintról kúszott fel 19 millió forintig. Nemes-Lampérth drámai hatású, tussal készített 1920-as alkotása, a Vasúti őrház 15 millióról 18 millió forintig jutott.
A grafikák áremelkedésének tendenciája ezen az aukción is érvényesült. Vaszary Tücsök című litográfiája 80 ezerről indult, leütési ára 340 ezer forint lett, egy akvarelljének ára 280 ezerről 850 ezerre emelkedett. Gulácsy Lajostól egy fiatal lány portréja 120 ezres kikiáltás után 440 ezerért kelt el, a Mesetáj akvarellje 100 ezerről indult és 500 ezerig emelkedett.
Kieselbach Tamásnak most minden sikerült, így a jövő tavaszra tervezett fotóaukció beharangozója is. Az Ergy Landau által 1919-ben készített Moholy-Nagy László portré ára 800 ezres kezdés után 1,4 millió forint lett (ez az egyetlen ismert példány). Escher Károly 1930 körüli, a Pesti Naplóban megjelent Esik a hó című fényképe 1,3 millióért cserélt gazdát.
