Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Júniusban volt az első, nagy sikert aratott MAK-aukció, amikor a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány 150 tételt elárverezett a képcsarnoki raktárkészletből. Az egykori Művészeti Alap által felvásárolt, több mint 40 ezres készlet a rendszerváltás után a MAK tulajdonába került; nyilvántartásba vették és kategorizálták a képeket, és az egyes kategóriáknak meghatároztak egy „tól-ig” árat. Később azonban kiderült, hogy ezen a területen nem lehet sem dömpingárakkal, sem egységárakkal, sem kategóriaárakkal dolgozni, itt mindennek egyedi ára van. A közalapítvány nagyon óvatos, még a raktár helye vagy az anyag összetétele is titok. Abban igazuk van, hogy ha jól akarnak gazdálkodni és a lehető legmagasabb árakat akarják elérni, akkor nem áraszthatják el a piacot egyszerre, és nem is árulhatják el, hogy egy-egy alkotótól mekkora készletük van.
Az eladásokat nagyjából két éve kezdték, akkor csomagokat állítottak össze, melyekre hirdetés útján találtak vevőt. Aztán megkeresték Marsó Dianát, az Arte aukciós iroda vezetőjét – aki a júniusi árverést is vezette – és kidolgozták a további terveket. Marsó Diana szerint a Művészeti Alap és a Képcsarnok annak idején közművelődési funkciót is ellátott, hiszen olyanokhoz juttatta el a képzőművészetet, akiknek nem jutott volna eszükbe kortárs műveket vásárolni. Ezt az irányt folytatni lehetne – tette hozzá –, hiszen sok olyan fiatal van, aki azért nem mer belépni erre a területre, mert attól tart, hogy ehhez rettenetesen sok pénz vagy nagy szakismeret szükséges.
Ha a MAK kihasználja a Képcsarnok meglévő hálózatát és vidéki kamaraárveréseket tart, akkor olyan vevőket is elérhet, akik egy aukcióért nem jönnek Budapestre, de lakóhelyükön szívesen vásárolnának elérhető áron megbízható képeket. Decemberben három vidéki helyszínen tartanak aukciót ugyanebből a készletből válogatva: ötödikén Pécsett, a következő pénteken Szegeden, majd az azt követő vasárnap Székesfehérváron. (A három vidéki és a november 26-i budapesti aukció anyaga megtekinthető az axioart honlapján.) Marsó szerint a MAK raktárkészletének vitán felül jó a minősége, és a siker biztos, hiszen ami a hatvanas években jó művészet volt, az ma is az. A régi beszerzési, illetve a mostani műtermi eladási árakat természetesen el kell felejteni; a művészeknek el kell fogadniuk az esetleg meglepően alacsony kikiáltási árakat, mert ez a titka a 100 százalékos eladásnak. Nyár elején a 2 milliós összkikiáltási ár 6 milliós összleütést produkált, azóta kicsit feljebb kúsztak a kezdő számok.
A válogatást a grafikai anyagban Marsó Diana, a festmények között Fabényi Júlia végezte. Mivel a készlet kétharmada, ezt próbálják inkább piacra dobni, de a válogatásnak más szempontjai nem voltak, attól eltekintve, hogy igyekeztek jó összeállítással kirukkolni. A kiállítás november 20-tól látható a Csók István Galériában, az árverés pedig november 26-án lesz a Millennium Center aulájában. Néhány kiragadott példa a kínálatból: Orosz Gellért absztrakt munkái 38 ezer forintról indulnak, Sikuta Gusztáv 1959-es olajjal farostra festett gyümölcsös csendélete 24 ezer forintról, Molnár C. Pál fametszete 8 ezer forintról, Szabó Vladimir 1966-os szignált rézkarca 11 ezer forintról kezd. A festmények és grafikák mellett néhány kisplasztikához is hozzá lehet jutni: Paál István kecskéjére 9 ezer forinttól kezdődik a licitálás, Ferenczy Béni Fésülködő című terrakottaszobrára pedig 36 ezer forinttól.
