Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ARTE szeptember 22-i árverésén 242 grafikai tétel került piacra négymillió forintos összesített kikiáltási áron. A leütés 4 millió 300 ezer forint lett, úgy, hogy az anyag 70 százaléka kelt el (az átlag kikiáltási ár 16 ezer forint volt, a leütési pedig 26 ezer).
Ezek a statisztikai adatok; ezen kívül feltűnő volt, hogy a törzsvevők mellett sok új arc is feltűnt, a katalógusok az utánnyomás ellenére mind egy szálig elfogytak az árverés előtt. Marsó Diana, az ARTE vezetője szerint ez azért is jó jel, mert sok kiváló grafikai munka került és kerül a közeljövőben a nagyközönség elé, miután a Képcsarnok elkezdte piacra dobni raktárkészletét. A júliusi sikeres MAK-árverést novemberben követi a többi – évente kettőt szerveznek –, és a Képcsarnok is tervezi, hogy Szegeden, Pécsett és esetleg Székesfehérváron további aukciókat tart. A növekvő kínálat rövid távon szükségképpen azt eredményezi, hogy lejjebb mennek a grafikai munkák árai, s ezen csak az segíthet, ha a vevőkör kibővül, vagyis sokan felfedezik, hogy alacsony árakon lehet minőségi egyedi alkotásokhoz jutni.
A 70 százalékos elkelési aránynak azért is örült a galéria, mert erre az aukcióra sok régi vevő hozott vissza pár évvel ezelőtt vásárolt műveket, és megnyugtató volt, hogy ezek a megfelelő árakon ugyanúgy elkelnek (bár a szokásosnál több tétel talált gazdára alapáron). A legtöbbet – 240 ezer forintot – Czóbel Béla vörös krétával rajzolt aktjáért fizettek, nem talált vevőre viszont a művész Gyümölcsszedő című szénrajza 95 ezerért. A megfejthetetlen szignójú, Vidám szerzetesek című 1919-es akvarell ára 60 ezerről 150 ezerre nőtt. Schubert Ernő képei nem arattak akkora sikert, mint tavasszal, igaz, nem is voltak olyan kvalitásúak. A legmagasabb árat a Csacsifogat című 1927-es szénrajz érte el, 32 ezres kikiáltási ára 55 ezerre emelkedett. A nagyarányú áremelkedések nem voltak jellemzőek erre az aukcióra, de néhány látványos licitlépcső így is akadt: Szőnyi István Alvó kutya című 1924-es rézkarca 10 ezerről indult és 48 ezernél koppant a kalapács, Zádor István 1908-as ceruzarajza, a Kislány fehérben 12 ezerről kezdett és 42 ezret adtak érte, Gross Arnold Reneszánsz című rézkarca 14 ezerről 48 ezer forintig jutott. Molnár C. Pál fametszete, a Nőragadás is reális leütési árat ért el, 16 ezerről 44 ezerig tartott érte a licit.
A zenész képzőművészek közül az egyebek közt a Sziámiból ismert Gasner János Zenész című 1986-os temperáját 8 ezres alapárán vitték el, a hajdan a Bizottságot erősítő feLugossy László szénrajza 75 ezerért cserélt gazdát.
