Remek hangulatú, számokban kifejezve is sikeres aukciót tudhat maga mögött a Kieselbach Galéria: a május 19-én elért 746 milliós összleütés jutalékkal együtt csaknem egymilliárdos forgalmat jelent (az összkikiáltási ár 436 355 000 forint volt). Telt ház előtt, élénk érdeklődés mellett, sok licitálóval és hosszú licitekkel telt a péntek este a Vígszínházban, a legmagasabb leütési árat, nem meglepő módon, Szinyei Merse Pál Őszi színek című képe érte el: a 45 milliós kikiáltás ár duplájáig, egészen 90 millióig folyt érte a licit. Munkácsy Mihály Társalgás című festményéért (amelynek két másik variációja Pákh Imre kollekciójában található) 70 milliónál állt meg a versengés (egy ismert budapesti műgyűjtő 1999-ben 22 millióért vásárolta meg ezt a művet, tehát hét év alatt több mint háromszorosára nőtt az értéke).
A siker fő oka természetesen az volt, hogy a galéria nagyon jó anyaggal jelentkezett, benne több kuriózummal. Kolbe Mihály 1933-as Art deco jelenet (Salome) című képe 3,5 milliós kikiáltási árról indulva 31 millióért kelt el. Kolbe osztálytársa volt a Képzőművészeti Főiskolán Domanovszky Endre, tőle a Fürdő című 1929-es művet árverezték két és fél millió forinttól – végül 11 millióért állt meg érte a licit. A nagy áremelkedések sora hosszúra nyúlt: Perlrott Csaba Vilmos Parkbanja 5 millióról indult, leütési ára 34 millió forint lett. Batthyány Gyula Lovaspóló című képéért 24 milliónál állt meg a 12 millión induló licit, a Kerítőnő leütési ára 12 millió lett, 8 milliós kezdés után. Ferenczy Noémi Erdőben című szövött kárpitjáért 10 helyett 16 milliót adott valaki. Nem csak a milliós sávban dúlt a vásárlási kedv: az egy-két százezres képek közül sok a milliós kategóriába került a licitharc végére.
Felértékelődött a Nemzeti Galéria mostani kiállításával is előtérbe kerülő magyar fauve-ok (Perlrott, Berény, Czóbel, Orbán, Ziffer), a Római Iskola, a két világháború között alkotó festők (Batthyány Gyula, Ferenczy Noémi, Klie Zoltán) művészete; Klie olajjal festett Art Deco aktjáért 6 milliót fizettek 2,5 milliós kikiáltás után.
Több szép Mednyánszky-festményt is kínáltak, rendre el is keltek, kisebb-nagyobb áremelkedéssel (esetleg duplázással) 5 millió körüli áron. Nemcsak a Kieselbach-árverésen volt megfigyelhető az egész szezonban, hogy az emberek „meg vannak veszve” Molnár C. Pál képeiért: soha nem látott magasságokba kúszik fel az áruk, miközben a művészettörténet egyáltalán nem értékeli ennyire a mestert.
